Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
852 alapul, ugyanis a közigazgatási bíróság hatásköri kérdései, hogy mely ügyek, akár politikailag érzékeny ügyek tartoznak a közigazgatási bíróság vagy más bíróság elé, ezek a kérdések nem sarkalatos törvény által szabályozott kér dések, tehát nem része a közigazgatási bíróság szervezetéről szóló vitának az, hogy milyen kérdések, milyen ügyek tartoznak a közigazgatási bíróság elé. Lehet ezen vitatkozni, de ez nem a közigazgatási bíróság szervezetéről szóló törvény szabályozási tárgy a, vagy nem ennek a törvénynek a szabályozási tárgya. Tisztelt Ház! Aki figyelmesen végighallgatta az igazságügyi miniszter expozéját, annak számára nem kétséges, hogy a jogállamiságot erősítő, a közigazgatási ügyek bírói felülvizsgálatát szélesítő törvény tervezetek fekszenek előttünk. A tisztelt Házban az elmúlt években többször hallottuk a jó állam kifejezést, amely a jó közigazgatással együtt egy jogállami sztenderd, egy olyan jogállamisági kritérium, amelynek a modern jogállamok általában mindannyian al ávetik magukat. Tehát a jó közigazgatás - a polgárok érdekében végzett professzionális tevékenységként és demokratikus kontroll alatt álló tevékenységként - a jogállamiság része. Ebből a szempontból vizsgálom az előttünk fekvő törvényjavaslatokat. Tisztelt Ház! A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény tervezetében szeretném kiemelni azokat az új megoldásokat, amelyek az előbb említett jó állam, jó közigazgatás és jogállamiság erősítését garantálják. Ráadásul az általános közigazgatási eljárásról sz óló törvény olyan szabályokat foglal magába, amelyek minden eljárásban közösek. Éppen ezért garanciális jelentősége van annak, hogy az általános szabályoktól való eltérés lehetősége sokkal szűkebb lesz a jövőben, mint a hatályos szabályok szerint jelenleg. Tehát a törvény koncepciója egy olyan szabályozás, amelyben az általános garanciák a legtöbb eljárásban, sőt szinte kivétel nélkül minden eljárásban érvényesülnek, és csak olyan kivételes feltételek állhatnak elő, amelyekben egyszerűbb megoldásokat lehet alkalmazni. De az általános eljárási garanciák minden közigazgatási eljárásra vonatkoznak majd. Ennek eredményeképpen rövidebb, egyszerűbb és végrehajthatóbb törvényi szabályozás a most előttünk fekvő törvényjavaslat. Itt mindenekelőtt szólnom kell a minis zter úr által is említett sommás eljárásról. A sommás eljárás lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden, a döntéshez szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, a hatóságnak azonnal, de legkésőbb 8 napon belül döntést kell hoznia. Nyilván sejthetjük, hog y nem minden esetben áll elő ez a helyzet, de amennyiben a hatóság számára egyértelmű a tényállás, amennyiben a döntéshez szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, akkor nem használható ki a maximális ügyintézési határidő. Ilyen esetekben a lehető leggy orsabb döntésre kell törekedni, hiszen mind a közigazgatásnak, mind pedig az ügyfélnek ez a jogos érdeke. Az ügyfél nyilatkozatának szerepe, súlya a jövőben meg fog növekedni. Bizonyos esetekben az ügyfél nyilatkozata - a nyilatkozattal ellentétes bizonyít ékok hiányában - elsődleges bizonyítási eszközzé válhat. Sokszor csodáljuk azokat az országokat, ahol a nyilatkozati elv olyan erős, hogy mindaddig nem is lehet más tényeket megállapítani, amíg meg nem döntik az ügyfél nyilatkozatát. Néhány angolszász orsz ágban ezekre alapozva akár hatósági ügyeket intéznek el, tehát az ügyfél nyilatkozata elsődleges. Talán nem ilyen mértékben lesz abszolút a jövőben az ügyfél nyilatkozata, de erősödni fog az ügyfél nyilatkozata mint elsődleges bizonyíték. A következő kieme lendő pont a hatóságok együttműködésének megerősítése. A tervezet a hatóságok együttműködését ösztönző szabályokat állapít meg. Az úgynevezett kapcsolódó eljárás a hatóságok együttműködésének újfajta, nevesített módja, amely egyes, egymásra épülő ügyek sor ozatában az ügyfelek jobb kiszolgálását, tehermentesítését szolgálja. (14.20) Ismerjük azt a jelenséget, hogy számos esetben a közigazgatást megkereső ügyfelek nem értik, hogy ha már minden résztvevő jelen van az eljárásban, minden adottság rendelkezésre á ll, akkor vajon miért nem lehet az ő több ügyét, összefüggő ügyeit elintézni. Ez a tervezet biztosítja ezt a lehetőséget, sőt sugallja azt, hogy a kapcsolódó, egymásra épülő ügyeket kapcsolódó eljárásban kell elintézni.
