Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
853 A miniszter úr is kiemelte az ügyint ézési határidő újraszabályozását. Itt csak meg szeretném erősíteni, hogy az évtizedeken át szinte belénk sulykolt 30 napos általános ügyintézési határidővel szemben ma már 21 napos az általános ügyintézési határidő. Azonban tényleg nem csökkenthető tovább ez az ügyintézési határidő. Ehhez képest egy, mondjuk úgy, hogy abszolút határidőt állapít meg a törvényjavaslat, amikor 60 napban jelöli meg azt az időpontot, amelyen belül mindenképpen el kell intézni az ügyfél ügyét. A gyermekekre, fogyatékossággal élő személyekre és a nem teljes cselekvőképességű személyekre vonatkozó szabályok jelentősen bővülnek, és az eddiginél erőteljesebb hangsúlyt kapnak a törvényben. A hatóság döntései közül kiemelném az úgynevezett egyszerűsített döntések körének kiszélesítését. Minden ilyen egyszerűsített döntés azt a célt szolgálja, hogy mind a közigazgatás, mind az ügyfél hamarabb intézhesse el az ügyét, hamarabb jusson hozzá az ügyfél a közigazgatási szolgáltatáshoz. Ennek az egyszerűsített döntésnek természetesen a feltétele it a törvény írja elő, garanciális okokból. Szeretném kiemelni a miniszter úr által is hosszasan elemzett jogorvoslati rendszer átalakítását. A tervezet alapvető hangsúlyváltozást tartalmaz, és főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetős égét, kizárva ezzel egyébként a közigazgatási eljárásban a fellebbezést; kivételes esetekben tenné lehetővé a perlést megelőzően a fellebbezést. Tehát szeretném hangsúlyozni, és ezért állítottam azt, hogy aki végighallgatta figyelmesen az expozét és ismeri az előterjesztést, az tapasztalhatja, hogy a javaslat szerint általánossá válik a bírósági felülvizsgálat. Tehát a független, törvény által felállított, pártatlan bíróság a végrehajtó hatalom törvényességi ellenőrzését fogja elvégezni ezekben az ügyekben, és ez egy általános lehetőség innentől kezdve az ügyfelek számára. Nagyon kivételes esetben lehet kizárni a bírósági felülvizsgálatot. Tényleg, az egyetemen csak néhány példát tudnak tanítani a joghallgatóknak, és ezekben a kizárt bírósági felülvizsgálat lehetőségétől előre elzárt ügyekben is az alkotmányos garanciák érvényesülnek. A bírói jogorvoslat tehát jelentősen szélesedik, továbbá biztosítja a törvényjavaslat, hogy a döntés ellen benyújtott keresetlevél alapján maga a döntést hozó hatóság azt érdemb en megvizsgálja, és maga orvosolja a törvénysértő döntést. Tehát miközben arra törekszik a törvényjavaslat, sőt kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a főszabály a hatósági közigazgatási eljárásokban a jövőben az, hogy nincs fellebbezés, hanem egyből bíróságh oz lehet fordulni, miközben ez a főszabály, közben lehetővé teszi, sőt biztosítja a törvény, hogy a hatóság maga orvosolja a döntést. Ha úgy gondolja a keresetlevél alapján, a bírósághoz forduló ügyfél beadványa alapján úgy gondolja a közigazgatási szerv, hogy jogos a keresetlevél, jogos az ügyfél kifogása, akkor nem szükséges megvárni a bírósági eljárást, hanem maga orvosolhatja a törvénysértést. Tisztelt Ház! Áttérve a közigazgatási perrendtartás kérdéseire, szeretném kiemelni én is a legfontosabb újításo kat. Ahogy már említettem, a legfontosabb újítás maga a bírói út kiszélesítése a közigazgatási jogvita úgynevezett generálklauzulájának meghatározásán keresztül. Ez a generálklauzula fogja meghatározni azt, hogy egy hézagmentes jogvédelem valósulhat meg a közigazgatási ügyekben. Tehát nincs olyan ügy, amelyben valamilyen jogorvoslati lehetőség vagy felülvizsgálat ne állna rendelkezésre, legyen az közigazgatási szerv által vagy legyen az a bírói fórum által igénybe vehető vagy bírói fórumhoz fordulás mint ig énybe vehető lehetőség. A javaslatnak egy jelentős újítása, hogy mivel a közigazgatási ügyek meglehetősen bonyolultak, és mivel általánossá válik a bírósághoz fordulás lehetősége, ezért az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges megoszt ani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási bíróságok között. Még egyszer szeretném itt újból leszögezni, hátha valaki elfelejtette, amit mondtam, hogy a hatáskörök kérdése, tehát mindaz, hogy mi tartozik a közigazgatási bíróság elé, nem a sarkalatos törv ény tárgya. A sarkalatos törvény a bírói, bírósági szervezettel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.
