Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
848 A második: elméleti szinten nem lett tisztázva, hogy a közigazgatási bíráskodásnak mi a funkciója. Objektív jogvédelem nyújtása vagy csak a jogkereső sz ubjektív jogvédelmének biztosítása, vagy esetleg a kettő ötvözetét kelle kialakítani. Az sem lett tisztázva, hogy minek tekinthető a közigazgatási szerv joghatást kiváltó döntése akkor, amikor az nem határozati formát ölt. De megemlíthető a kormányzati ak tusok körének tisztázatlansága is. Bizonyos sarokpontokról az elméleti és joggyakorlói viták 1991ben elmaradtak, majd a későbbiekben már csak a nem rendszerszintű megoldásokról lehetett szó. (A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Móring Jó zsef Attila váltja fel.) Ehhez kapcsolódik, hogy Magyarországnak eddigi történelme során önálló közigazgatási perrendtartása nem volt, tehát ma, amikor elkészült az előzmények nélküli közigazgatási perrend, akkor erre úgy kell tekinteni, mint amely a közig azgatási bíráskodás rendszerének kiteljesítéséhez szükséges. A közigazgatási bíráskodás jelentősége felbecsülhetetlen a jogállam megfelelő működése szempontjából, egy német jogtudós szavaival élve: a jogállamiság boltozatának záróköve. Csak szeretném megje gyezni, hogy amikor 1896ban elfogadják a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényt, annak körülbelül 50 százaléka eljárási szabályokat rögzített. A közigazgatási perrendtartás megalkotásának célja tehát nem kevesebb, mint egy, Magyarország Alaptörvénye r endelkezéseinek megfelelő, azokat végrehajtó, korszerű, a nemzetközi gyakorlattal és elvárásokkal összhangban álló, hatékony bírói jogvédelmet, valamint a közigazgatási perek gyors és koncentrált elbírálását biztosító önálló és egységes közigazgatási perjo gi rendszer kialakítása. A rendszerváltozás kapcsán tehát elmaradt a közigazgatási bíráskodás rendszerének koncepcionális módon való kialakítása, a mai napig hiányzik jogállamiságunk boltozatának záróköve. Ezt maga Balsai István miniszteri expozéjában is e lismerte 1991ben. Idéznék tőle: „Végeredményben tehát a bírósági ellenőrzést a rendes bíróságok szervezeti keretein belül kívánjuk megvalósítani. És ha a közigazgatási bíráskodás hatáskörét a korábban vázolt módon tovább szélesítenénk majd a későbbiek sor án, akkor indokoltnak látszik ezt a döntést esetleg felülvizsgálni, és újra kísérletet lehet tenni, hogy egy optimálisabb szervezeti felépítés keretében legyen megoldható a közigazgatási ügyek elbírálása.” A koncepcionális kérdések megválaszolatlansága mia tt így alapvetően az a szemlélet hatotta át a jogrendszert, hogy a közigazgatási per csupán egy különös polgári per. Ma már azonban szinte minden európai országnak van közigazgatási perjogi törvénye, ami azt erősíti, hogy a közigazgatási perjog egy olyan s ajátos terület, amit önálló törvényben célszerű szabályozni. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a közigazgatási perek polgári perrendtartásbeli szabályozása nem képes az t a teljes körű bírói jogvédelmet biztosítani, amelyet a jogállamiság és a hatalommegosztás alkotmányos elvei, továbbá az európai jog megkövetel. Ezt felismerve, a rendszerváltásnak ezt az adósságát törleszteni kívánva a kormány az 1011/2015. (I. 22.) korm ányhatározatában felhatalmazást adott a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására. A kormány 2015. május 13i ülésén megtárgyalta és elfogadta a közigazgatási perrendtartás koncepciójáról szóló jelentést, és az 1352/2015. (VI. 2.) kormányhat ározatában felhívta az igazságügyi minisztert, hogy készítsen előterjesztést a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság részvételével, amelyben a közigazgatási perjogot alkalmazó hivatásrendek és a tudomány képviselői egyaránt helyet foglaltak. (14.00) Külön köszönet mindazoknak, akik részt vettek ebben a munkában. A kodifikációs munka vezérfonala a hatékony jogvédelem elvének minél szélesebb körű érvényre juttatása volt. Ez jelenti egyrészt a jogvédelem hézagmentességének biztosítását, tehát azt,
