Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
849 hogy a közigazgatás által okozott jogsérelmek a közigazgatás cselekvésének formájától függetlenül bíróság elé vihetők legyenek, és a cselekmények, cselekvések törvényességének vizsgálatához igazodó eljárási szabályok kerüljenek kialakításra. Tehát nem az elneve zés számít, hanem az, hogy egy cselekvésnek vane joghatása vagy nincs joghatása. A jogvédelem hatékonyságához szükség van a fegyveregyenlőséget megteremtő szabályokra is. Számos esetben a felek jogait és kötelezettségeit s ezzel összefüggésben a bíróság s zerepét a polgári perjogtól eltérően szükséges meghatározni. Nagyon fontos, hogy időben is hatékony legyen a jogvédelem. Olyan szabályokra van szükség, amelyek minél koncentráltabb pervitelt tesznek lehetővé, és minél több lehetőséget adnak a bíróság által i végérvényes rendezésre. Ugyanakkor kerülendő a bírósági eljárás másod- vagy harmadfokú közigazgatási eljárássá válása. Az egységes és önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása nem helyettesíti a bírósági szervezetrendszeren belül szükségessé váló szervezetátalakítást és új igazgatási, ügyviteli megoldások bevezetését, pozitív hatását kifejteni kizárólag azokkal együtt tudja. A szervezetrendszert érintő ezen szabályokról az Igazságügyi Minisztérium elkészítette javaslatát, és jelenleg erről po litikai egyeztetéseket folytat a parlamenti pártok képviselőivel. Az egyeztetések eredményessége azonban nem érinti a közigazgatási perjogi szabályok elfogadásának szükségességét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy rövide n összefoglaljam a közigazgatási perrendtartás legfontosabb jellemzőit! Hét kérdéssel fogok foglalkozni: generálklauzula, differenciált hatáskörtelepítés, tanácsban való eljárás, nemperes eljárások, időszerűség, egyezség, közvetítés s új jogorvoslati rend . Generálklauzula. Wlassics Gyula a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság elnökeként 1930ban úgy fogalmazott, hogy „Semmi kétség, ha még a messze jövő képe is az, hogy a kontenciózus közigazgatási ügyek egyenesen elvi alapon taxáció nélkül kerüljenek a közigaz gatási bíráskodás elé, de mindenesetre ez lesz a közigazgatási bíráskodás fejlődésének végállomása.” Ez a messze jövő, úgy tűnik, 86 évvel később jött el. Az egyik legfontosabb változása a javaslatnak ugyanis a bírói út kiszélesítése. A generálklauzula rug almas kereteket biztosít a hézagmentes jogvédelem megvalósításához. A közigazgatási cselekmények nagyrészt jelenleg is bíróság előtt megtámadhatók, a generálklauzula megteremti annak lehetőségét, hogy a közigazgatási perjogi szabályok egy kódexben, egysége sítve kerüljenek szabályozásra. Mindez egy olyan perjogi rendszer kialakítását teszi szükségessé, amelyben többféle pertípus kerül intézményesítésre. A polgári perrendtartás által jelenleg is szabályozott, az egyedi határozatok vizsgálatára irányuló megtám adási perek mellett a perrendtartás tartalmaz külön fejezetekbe rendezetten perjogi szabályokat a mulasztási perekre, köztestületi felügyeleti perekre vagy a marasztalási perekre. Utóbbiakhoz kapcsolódóan szükség van olyan perjogi szabályokra is, amelyek a közigazgatási jogviszonnyal kapcsolatos olyan perek kezelését teszik lehetővé, amelyekben a közigazgatási szerv nem alperesként, hanem felperesként lép fel, ami elsősorban a szerződéses és a közszolgálati jogviszonyokban jellemző. Differenciált hatáskört elepítés. Fontos újítás a tervezetben a büntető és a polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskörtelepítés bevezetése. Az ügyek súlya, bonyolultsága és gyakorisága szerint szükséges megosztani az elsőfokú hatásköröket a közigazgatási bíróságok k özött. Kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum, a Közigazgatási Felsőbíróság előtt indulnak. E körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, minisztériumi irányítás alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységéve l kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes, jelenleg az ítélőtáblához kapcsolódó választási jogvitákat - tehát az ítélőtáblához tartozót. Ezen ügye k egy magasabb bírói fórumhoz telepítése lehetőséget teremt a specializációra, ezáltal az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának emelésére és gyorsítására. A felsőbíróság elsőfokú
