Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 11. kedd (173. szám) - Az általános közigazgatási rendtartásról, valamint A közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatok együttes általános vitájának megkezdése - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
847 A kapcsolódó elj árási formában eljáró főhatóság az egyéb érintett további hatóságoktól beszerzi és elősegíti az ügyfél kérelmének teljesítéséhez szükséges hatósági döntéseket. Így például egy gyermek születése után a szülőnek elég lenne csupán egy hatósággal kapcsolatot l étesíteni ahhoz, hogy gyermeke anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, adókártyáját megkaphassa, vagy éppen a családtámogatási ellátásokat igénybe vegye. Meggyőződésem, hogy ennek eredményeként már megvalósulhat a valódi, az ügyek széles spektrumát érintő e gyablakos ügyintézés Magyarországon. Nézzük a jogorvoslati rendszer változásait! A jogorvoslati rendszer kérdésében a törvény jelentős változtatást tűzött ki célul, amely mélyen összefügg a közigazgatási bíráskodás kiteljesítésével. Ennek megfelelően az ál talános közigazgatási rendtartás jogorvoslati szabályait a közigazgatási perrendtartással együtt kell olvasni, hiszen a két törvény együtt fog majd hézagmentes jogvédelmet biztosítani. A közigazgatási eljárásokra vonatkozó adatok szerint az ügyfelek az ügy ek elenyésző számában - átlagosan kevesebb mint 0,5 százalék - nyújtanak be fellebbezést. Ezen ügyek jelentős részében ugyanakkor - mintegy 20 százalékában - bírói jogorvoslatot is kérnek az ügyfelek, így a megfellebbezett ügyek jelentős hányada bíróság el é kerül. A végleges, már nem támadható döntéshez, azaz a bírói döntéssel létrejövő anyagi jogerőhöz fűződő érdekek mielőbbi érvényesítése érdekében ezért a javaslat hangsúlyváltást irányoz elő. Főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetős égét, és kivételes esetben teszi lehetővé a perlést megelőzően a fellebbezést magasabb szintű közigazgatási hatósághoz. Megjegyzem, hogy a közigazgatási hatósági ügytípusok egyharmadában korábban is kizárt volt a fellebbezés lehetősége. A javaslat jogorvos lati rendszerre vonatkozó szemléletváltásával - ügyelve a fellebbezés lehetőségének észszerű keretek közötti biztosítására - ez az arány emelkedni fog. A fellebbezés főszabálykénti hiányával összefüggésben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy ne kerülje nek olyan ügyek a közigazgatási bíróság elé, amelyek tartalmilag nem igényelnek bírói döntést, vagy amelyekben a hatóság képes korrigálni a saját hibás döntését. Ezért - a fellebbezés esetén jelenleg is érvényesülő megoldáshoz hasonlóan - biztosítani kell, hogy a döntés ellen benyújtott keresetlevél alapján maga a döntést hozó hatóság azt érdemben megvizsgálja és maga orvosolja a törvénysértést. Egyebekben ágazati jogszabályok pedig előírhatják a fellebbezés lehetőségét. A következő, tisztelt hölgyeim és ur am, engedjék meg, hogy most áttérjek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényjavaslatra. A közigazgatási bíráskodás kérdése több mint másfél évszázados Magyarországon. Az 1800as évek második felétől indul a vita, milyen is legyen a közigazgatás fele tti bírói kontroll. Concha Győző, Boér Elek, Egyed István - hogy csak néhányat említsek az alapító atyák közül , majd idősebb Martonyi János, később Szamel Lajos, Toldi Ferenc, Rácz Attila és Kilényi Géza voltak azok, akik a szocialista időszakban is látt ák, tudták, hogy a közigazgatási bíráskodás terjedelme és megvalósulási formája a jogállam kérdése. A tisztelt képviselők között is többen vannak, akik a rendszerváltozást követően úgy vélték, hogy a közigazgatási bíráskodást nem lehet megtűrt intézménynek tekinteni. A rendszerváltozás nem hozott viszont áttörést az intézmény fejlődését illetően. Hiába voltak a publikációk, a politika a legegyszerűbb megoldást választotta, több jogszabály módosításával arctalan és ezáltal súlytalan megoldást választott. Nem tett jót az sem, hogy a fórumrendszerek folyamatos változáson mentek keresztül, és a közigazgatási bíráskodás sajátosságai nem kerültek napvilágra. Úgy vélem, hogy ez meglátszik az intézmény presztízsén is. Ezzel szemben, amennyiben a közigazgatási bírásk odás latin vagy germán alakzatát vesszük górcső alá, akkor azt láthatjuk, hogy ezen bíróságok nagymértékben hozzá tudtak járulni a közigazgatástudomány fejlődéséhez. Magyarországon nagyon magas színvonalon ítélkező közigazgatási bírák dolgoznak elhivatott an, mégsem tudott a közigazgatási bíráskodás a fejlett nyugateurópai országokhoz e téren felzárkózni. Mi ennek az oka? Engedjék meg, hogy néhány szóban erről szóljak! Mint ahogy arra bevezetőmben utaltam, Magyarországon a szocialista időszak megtörte a kö zjogi bíráskodás hagyományait. Az 1991ben ideiglenesnek szánt rendszer alapvetően a mai napig fennáll.
