Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 10. hétfő (172. szám) - Az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vi... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
776 és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészt az Igazságügyi bizottság indítványát annak három pontja kivételéve l, valamint a Törvényalkotási bizottság saját módosító indítványát, amely részben ezt a három, az Igazságügyi bizottság által írt módosító indítványt írja felül. Az összegző módosító javaslat elsősorban nyelvhelyességi, technikai pontosításokat tartalmaz, valamint a jogalkotó, összhangban az európai uniós joggal, megteremti annak lehetőségét, hogy a nyomozó hatóság által kibocsátott belföldi elfogatóparancs is európai elfogatóparancs alapjául szolgálhasson. A bizottsági ülésen első sorban a Jobbik részéről érte kritika a javaslat gyűlöletbeszéd tényállásának, pontosabban a gyűlöletre uszítás bűncselekményének módosítását. A módosítással azonban a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzetközi elvárásokkal harmonizáló , egyszersmind a magyar büntetőjogi hagyományokkal összeegyeztethető rendelkezések kerüljenek a Btk.ba, miközben lehetővé válik, hogy a joggyakorlat pontosabb, újabb szemléletű értelmezési irányvonalat nyisson meg. Mindezek mellett a módosítás azon korább i jogalkotói szándék további erősítését is szolgálja, amelyet Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása a IX. cikk kiegészítése révén már megkezdett, biztosítva ezzel a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb, komplexebb fellépést. Köszönöm, hogy meg hallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STAU DT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Vas Imrét végighallgattam, aki elmondta a bizottságban kialakult véleményeket, de nem pontosan értette azt, ami ott történt, azt kell mondja m, ezért nagyon jó, hogy a kisebbségi vélemény körében ezt elmondhatom. Egyébként kicsit más, sőt nagyon más álláspont hangzott el a Szocialista Párt és a Jobbik részéről. Mivel most én egyedüli kisebbségi véleményt fogalmazok meg, ezért mindkettőt ismerte tnem kell röviden. Egyrészről a Szocialista Párt részéről Bárándy Gergely azt mondta el az ülésen, ők azt szeretnék, ha a gyűlöletbeszéd tényállása is bekerülne a Btk.ba, és úgy gondolta, hogy az, amit a kormány a Btk.ban módosítani próbál, csak a gyűlöl etre uszítás tényállásának egy bizonyos módosítása, és ő úgy gondolta egyébként, hogy az Alaptörvény alapján is erre lehetőség lenne, mármint a módosítás bevezetésére. (19.30) Ez volt, amit, egyébként nem újdonságként, a Szocialista Párt már többször elmon dott. Mi volt az, amit mi mondtunk, a Jobbik mondott? Vas Imre képviselőtársam, nem csupán azt kritizáltuk, és nem is érdemben azt kritizáltuk, hogy önök hozzányúlnak a Btk. gyűlöletre uszítás tényállásához. Szíve joga a kormánynak, hogy a Btk.t módosítsa , főleg azért, mivel sima feles döntéssel ezt meg lehet tenni. Még az ellenzéknek sem kell semmiféle jóváhagyása, nem kétharmados törvényről van szó. Ami a nagyobb probléma, és ez felmerült itt az általános vitában is, és a bizottsági vita erről szólt, hog y önök az Unió mögé bújnak, és az uniós jogra hivatkoznak, amikor ezeket a módosításokat megteszik. Miről van szó? Megnéztük, a magyar törvény szó szerint megfelel annak, amit az Unió elvár. Tehát a harmonizációs kötelezettségünk véget ér ott, hogy egy oly an törvényt kell Magyarországnak elfogadnia vagy fenntartani, ami az uniós kötelezettségeknek megfelel. Ez így
