Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
577 alkohol hatása alatt vagy alkoholos befolyásoltság alatt gyalogolt az utcán. Erre vannak példák a jelenlegi büntetésvégrehajtási intézetben. Az a kérdés, ez mennyire bővítendő, ha a túlterheltség kezelésére gondolnak meg a józan paras zti észre ezeknek a szabálysértési ügyeknek a büntethetőségével kapcsolatban, akkor talán lenne mit az idevonatkozó Btk.val kapcsolatban is módosítani. Indokolatlanul hosszú ideig maradtak előzetesben olyanok, akik nem jelentettek veszélyt az eljárásra. N agyon sokszor a józan paraszti ésszel ismét szembemenve használják Magyarországon az előzetes letartóztatást, és az megelőlegezett büntetésként funkcionál gyakorlatilag, nem a szökésveszély, bizonyításmeghiúsítás ellenében. Gyakorlatilag az ügyész hasraüté sszerű bemondására működik ez a jogintézmény. A bírák az ügyészi anyagnak sokszor szemet bántóan megalapozatlan érveléssel adnak helyt. Hiába szajkózzák a másik oldalról visszhangtalanul akár évekig, hogy nem állt fenn a szökés veszélye olyasvalakinél, aki például maga jelentkezett a rendőrségen, amikor megtudta, hogy körözik. Nemrég a strasbourgi elmarasztalás például Galambos Lajos volt NBHvezető ügyében a magyar államnak 6500 euró kártérítésbe és 3 ezer eurós perköltségbe került. A hatóságok rendre szök és veszélyére hivatkoztak az egyébként teljesen büntetlen előéletű, csaknem 60 éves, rendezett családi és egyéb háttérrel rendelkező, a jogalkotással együttműködő Galambossal szemben. A nyugalmazott tábornok így 9 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd egy évet házi őrizetben, végül 2013 márciusában lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el ellene. 2013 júniusában két év tíz hónapos börtönbüntetést szabtak ki rá kémkedés miatt, de azt az ítéletet nyáron a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette, és az elj árás megismétlését rendelték el. Másik ilyen példa a Hagyóügy, ahol a magyar állam a nyilvánvaló korrupciós ügyben az agyonhosszabbított előzetes letartóztatás indokoltságát nem tudta megfelelően igazolni és alátámasztani az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, ami pontosan 18 500 eurójába fájt a magyar adófizetőknek és a magyar köznek, ugyanis ennyi kártérítést ítéltek meg abban az egyébként viszonylag nyilvánvalónak tűnő ügyben, amit lehetett volna megfelelően kezelni. Tehát összességében az Orbánkormán yok szigorú büntetőpolitikája egyoldalú és a kitűzött célok megvalósítására alkalmatlan konstrukció ebben a formában, hiszen nem tud a büntetésvégrehajtás eleget tenni annak az igénynek, amit büntetésvégrehajtásban sokszor csak PRcélokból és kommunikáci ós célokból bemondanak és átvernek a parlamenten. Csak annyiban eredményes, hogy hatalmasra duzzadt a börtönnépesség, ezen túlmenően azonban nem kínál tartós megoldásokat. Nem tud mit kezdeni a túlzsúfoltság miatt kialakulóban lévő kritikus helyzettel, els orvasztja a reszocializáció intézményeit, nem teremti meg a hatékony nevelés és utógondozás anyagi feltételeit. Nem lép fel hatékonyan a bűnözéssel szemben, hosszabbrövidebb időre elraktározza a bűnelkövetőket, majd érdemi segítség nélkül visszaengedi őke t a társadalomba, nagyon sokszor nem törekedve arra, hogy bármit javítson magatartásukon, és így a társadalomba visszaérkezve nem biztos, hogy érdemi előrelépéssel tudja a társadalmi beilleszkedést megvalósítani. (19.10) Nagyon sokszor inkább fokozza a kor ábbi negatív magatartásokat, mint hogy enyhítené a kriminalitás problémáját. Mindezen okok miatt, elismerve azt, hogy vannak olyan irányok, amelyek összességében üdvözlendőek és támogatandóak, néhány dologban viszont nem tűnik gyakorlatiasnak és mindenben végrehajthatónak, és úgy lenne jó újragondolni a büntetésvégrehajtás problémáját és gyakorlati gondjait, hogyha egy Btk.módosítással kapcsolatos közös vitában lehetne átnézni azt, hogy mennyire harmonizál mindezeknek a büntetésvégrehajtási feladatoknak az ellátása a jelenlegi büntetési jogrendszerünkkel. Ezen változtatások és ezen módosítások igénye teljesen nyilvánvaló a Lehet Más a Politika számára is, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha célja lenne a Fideszkormányzatnak az, hogy lehetőség szerint a büntetésvégrehajtás segítse a büntetésvégrehajtásban érintetteknek a
