Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
573 A törvényjavaslat ennek mintájára most rendezi a megtérítési kötelezettséget a pótmagánvádas, illetve a magánvádas eljárásban is. Így ugyanazon rend szerint kell megtéríteni a fent jelzett költségeket és a díjat a közvádas és a pótma gánvádas, illetve a magánvádas eljárásokban is. Az előbbi esetben az államot, utóbbi esetben értelemszerűen a pótmagánvádlót, illetve a magánvádlót terheli a megtérítési kötelezettség. Ez most gyakorlatilag egy aktuális téma, és nagyonnagyon gyorsan ideke rült a Ház elé. Akár véletlen, akár nem, ez örvendetes lehet. És amit még nyilvánvalóan örvendetesnek tarthatunk ebben a rendszerben vagy a módosításban, hogy gyakorlatilag, mint azt az előttem szólók is elmondták, hogy a javaslat reflektál a strasbourgi k övetelményekre, hiszen ebben a magyar adófizetőknek, a magyar kormánynak a saját érdeke is megjelenik, hiszen a bíróság csak egy pilot döntés hat panaszosának összesen 73 900 euró jóvátételt ítélt meg az eddigi jogsértő bánásmód miatt. Tehát az, hogy a köz érdek a módosítást részben alátámasztja, ez nyilvánvalóan tényszerűen kimondható, hiszen a mostani gyakorlat alapvetően a magyar adófizetőknek kerül így, ebben a formában pénzbe, és még mindig arról beszélek, ami esetleg pozitív irányt hozhat a módosításba n. Igazából a magyar börtönökben fogvatartott 18 ezer ember - ez megközelítőleg 140 százalékos zsúfoltsági ráta - jelentős része sikerrel fordulhatna bírósághoz, hiszen legtöbbjüket rendkívül zsúfolt zárkákban tartják fogva, sokszor úgy, hogy a vécé egy lé gtérben van a talpalatnyi lakótérséggel. A bíróság szerint az ilyen elhelyezési körülmények embertelenek, és sértik az emberi jogok európai egyezményét, tehát perek sokaságára lehetne számítani, hogyha nem lép a kormány és nem tesz intézkedéseket, és ezt a z alapvető emberi jogokat sértő állapotot nem akarja megszüntetni. Nem véletlen, hogy a bírósághoz benyújtott ilyen jellegű panaszok száma már meghaladja a 4500at. Ez szintén alátámasztja a módosítás aktualitását. (18.50) Pusztán költségvetési szempontból is kézenfekvő volt a magyar államnak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága helyett hazai fórum előtt legyenek orvosolhatók a zsúfolt körülmények miatti fogvatartási jogsérelmek. Az előterjesztés bevezeti ezért az elhelyezési körülmények elégtelensége mi atti kártalanítási eljárást, ami jelenthet minden további nélkül külön segítséget a jövőre nézve. Ez különösen, már mint MSZPs képviselőtársam is elmondta, az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, illetve a világítással, a fűté ssel és a rovarokkal kapcsolatban jelent meg. A javaslat szerint ezek együtt alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megfogalmazásban vannak, és az ezek által előidézett sérelem miatti kártalanítás egynapi összegét 1200 forinttól 1600 forintig terje dően határozza meg a javaslat, teret engedve a bírói mérlegelésnek. Tehát gyakorlatilag a büntetésvégrehajtási bíró dönt arról, hogy előtte panaszt kell benyújtani a bvintézet parancsnokának is. Az összeghatárok elvben a magyarországi átlagkeresetre teki ntettel kerültek meghatározásra. Amennyiben az Emberi Jogok Európai Bírósága hatékony jogorvoslatnak tekintené, úgy a hozzá e tárgykörben benyújtott kérelmeket nem vizsgálná a továbbiakban, hanem azok megítélését nemzeti hatáskörbe utalná vissza, ami részb en a rendszer működőképességében, részben az adminisztrációs feladatokban jelenthet könnyítést, hiszen talán magyarországi jogorvoslati lehetőségekkel egy jobb rendszer építhető, és a közvetlen visszacsatolási rendszer gyorsabban tud a jogalkotónak rámutat ni a problémákra. Ilyen rendszer működik Olaszországban is, ahol a kompenzációs jellegű jogorvoslati rendszerben napi 8 eurós összeg jár az elítéltnek, és az Emberi Jogok Európa Bírósága ezt már gyakorlatilag elfogadta, és a gyakorlatban él ez a jogintézmé ny. Mindez azért is fontos, mivel a büntetésvégrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III.10.) kormányhatározatot tartalmazó előterjesztésben szereplő adatok szerint 5755 fő számára a jelen feltételek m ellett nem is biztosítható a kellő mozgástér, vagyis a strasbourgi elvárásnak megfelelő 4 négyzetméter. A jogalkotó tehát gyorsan számításokba kezdett a jelek szerint, és minden bizonnyal a közforrások kímélésének érdekében arra jutott, hogy Magyarországon is elegendő lenne 35 eurót fizetni az embertelen körülmények között
