Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
524 szabályozott eltéréseket. Ezen vizsgálatok alapján és az ezekből készített javaslatok alapján alkotta meg a Belügyminisztérium a most tárgyalt törvényt. A törvényjavaslat a ko rmány bürokráciacsökkentési törekvéseivel összhangban utat kíván törni az elektronikus ügyintézés számára, fel kívánja számolni az ezt gátló tényezőket, és egyszerűsíteni kívánja az eljárásokat. A törvényjavaslat a fentieknek megfelelően közel 80 ügyben sz ünteti meg az elektronikus ügyintézés akadályait, korlátait. A javaslat mindezeken túl az eügyintézési törvény negyedik, bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos része fogalmainak használatát is átvezeti a magyar jogrendszeren, ezzel biztosítva az egységes f ogalomhasználatot. Ez utóbbi rendelkezésre az uniós szabályozás miatt is szükség van. (14.50) Mindezekre figyelemmel az elektronikus ügyintézés széles körű elterjedésének biztosítása, a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek enyhítése, valami nt az ügyek egyszerűbb intézése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások kö vetkeznek. Elsőként megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nemrégiben nyújtotta be az előttün k fekvő javaslatot, amelyben több ágazati jogszabály módosítását célozza. A jogszabálytervezet azzal a céllal került benyújtásra, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, közkeletű nevén eügyintézési törvény rendelkezéseinek végrehajtásához kiszűrjön minden olyan szabályt a jogrendszerből, amely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab. A XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva 2012ben megszületett a Magyaryprogram, am ely az egész közigazgatás fejlesztését célozza, ám azt is egyértelműen leszögezi, hogy egy jól működő állam elengedhetetlen feltétele az elektronikus szolgáltatások fejlesztése. Ezzel összefüggésben nagy előrelépést jelentett az elektronikus ügyintézés eur ópai uniós szintű egységesítése terén a 910/2014/EU rendelet, közkeletű nevén eIDASrendelet, illetve annak nyomán hatályba lépett az eügyintézési törvény. Hadd tegyem hozzá, hogy a rendeletet már ’16. július 1. napjával hatályon kívül helyezték, így az e IDASrendelet alkalmazásához szükséges korrekciókat az eügyintézési törvény elvégezte. Az ágazati törvényekben ugyanakkor több helyen szükséges a megváltozott fogalmak technikai átvezetése, amely a most tárgyalt javaslatban szintén átültetésre került. Az említett jogszabály tehát olyan keretjogszabály, amely általánosságban fogalmazza meg, az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek az elektronikus eljárás során milyen módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az e hhez szükséges informatikaitechnikai fejlesztések jogi alapját is biztosítja. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az állampolgároknak nem szükséges befáradniuk a hivatalba, hanem lehetőségük van akár otthonról is ügyeik intézésére. A szabályozás lényege, hogy alapértelmezésben az ügyfél jogosult ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatot elektronikus úton megtenni, ezt csak törvény vagy mint ahogy államtitkár úr is mondta, a kormány eredeti jogalkotói hatáskörében megalkotott kormán yrendelet zárja ki. A törvény hatálya nemcsak a hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre, például peres ügyekre, panaszügyekre vagy akár pályázatokra is kiterjed. Megjegyzem, hogy a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának felm érése szerint tízből hat magyar
