Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
525 állampolgár már elsősorban interneten keresztül intézi hivatalos ügyeit, mi több, ez szám 2015ben a két évvel korábbi adatokhoz képest nyolcszorosára nőtt, és folyamatosan növekszik. Ugyanakkor egyes esetekben a személyes j elenlét mindenképpen indokolt, valamint bizonyos ügyekben az eredeti okirat benyújtása nem kerülhető meg, amelyekre a javaslat természetesen tekintettel van. Ilyen elsősorban az eljárási törvények szerinti személyes meghallgatás: főszabály szerint továbbra sem elektronikus úton történik. Másodsorban a személyiállapotváltozással járó elektronikus eljárásoknál továbbra sem lesz lehetőség, így például házasságot sem lehet elektronikus nyilatkozattal kötni. Harmadsorban az elektronikusan nem leképezhető okmány típust megkövetelő eljárásokban megmarad az eredeti példány benyújtásának kötelezettsége, és van olyan, amikor az okirat bemutatása szükséges, például, hogy az eredeti vagy hamisítotte. Végezetül szeretném kiemelni, hogy az ágazati törvények felülvizsgála ta alkalmával az eügyintézési törvény módosítása is indokolt a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel néhány esetben, amelyekre itt most nem térnék ki külön. A jelen törvényjavaslattal végrehajtott módosításokat csak akkor kell alkalmazni 2017. január 1j étől, ha az eljáró szerv az elektronikus ügyintézés bevezetését egyébként ettől az időponttól vállalta, továbbá az ügyek elektronikus intézhetőségének biztosítása 2018. január 1jétől kötelező. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességéb en tehát elmondhatom, hogy a kormány törekszik összekapcsolni az állampolgároktól érkező igényeket és az online közigazgatási szolgáltatások elérhetőségét a hatékonyság érdekében. Kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgatta k. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, Vas Imre képviselő úr. Most megadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók már részletesen ismertették a törvényjavaslatot az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról. A törvénymódosítás 95 törvényben eszközöl változásokat, az én felszólalásomban most magára a kerettörvényre, az elektronikus ügyintézési és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre, a továbbiakban az eügyintézési törvényre, illetve változásaira fókuszálnék. A keretjogszab ály általánosságban fogalmazza meg, az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek az elektronikus eljárásaik során mily módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az ehhez szükséges informatikaitechnikai fejlesztések jogi alapját is biztosítja. Az eügyintézési törvény meghatároz elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveket, és szabályozza azokat a folyamatokat, amelyek az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek külső és egymás közötti vagy ügyfelek irányába tö rténő kapcsolatai tekintetében értelmezhetők. A törvény hatálya nemcsak hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre, mint ahogy elhangzott, peres ügyekre, panaszügyekre, pályáztatásokra s a többire is kiterjed. A biztosítandó funkciók a törvényben az eüg yintézésre kötelezett szerv kötelezettségeiként jelennek meg, amelyeket az eügyintézési törvény 25. § (3) bekezdése tételesen nevesít. Ezek teljesítése 2018. január 1jétől kötelező, 2017. január 1jétől pedig opcionális. A szabályozás jelentős része egyé bként akkor lép hatályba. A főbb kötelezettségek: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja többek közt a hiteles elektronikus azonosítást, üzenetek biz tonságos kézbesítését és fogadását, a kézbesítés visszaigazolását, az elektronikusan aláírt dokumentumok feldolgozását, így a dokumentumok hiteles elkészítését, az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését és az elektronikus űrlapok kezelését.
