Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - BANA TIBOR (Jobbik):
511 gondolkodni rajta, hogy milyen az a világrend, amelyben az adott nemzetállamok, a nemzetállamok állampolgárai megpróbálhatnak egy békésebb, jobb életet élni úgy, hogy szülőföldjükön próbálnak erre lehetőséget biztosítani. Az a határozott meggyőződésem, hogy a szabadkereskedelmi egyezmé nyek rendszere ezzel az elvvel ellentétes, és bizonyos szempontból a Fidesz egyéb kommunikációjával is picit ellentétes. Tehát továbbra is és hangsúlyozottan csak arra kérem önöket, hogy fontolják meg és lehetőség szerint nemmel szavazzanak a határozathoza tal során. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Jelzésre:) Igen, Bana Tibor képviselő úr, Jobbikképvi selőcsoport. Öné a szó. BANA TIBOR ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden még szeretném kiegészíteni azt, amit a vezérszónoki felszólalásomban elmondtam, és folytatnám azt a gondolatmenetet, amely erősíti a Jobbiknak azt az álláspontját, miszerint igenis trójai falónak tekinthető a CETA, és a TTIP előfutáráról kell beszélni, amikor az EUKanada szabadkereskedelmi megállapodásról folytatunk vitát. Tehát nem értek egyet akár Hörcsik Richárd bizottsági elnök úr véleményével, ak ár azokkal a kormánypárti megszólalásokkal, melyek ezzel ellentétes álláspontra helyezkedtek. Gyakorlatilag ugyanis alapjaikban ezek az egyezmények megegyeznek, és ugyanúgy megtalálhatók itt is a rendkívül elutasított választott bíróságok, a vitarendezési mechanizmus kérdése. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy ISDSről vagy ICSről beszélünk, a folyamat végeredménye a nemzetállamok szempontjából mindenképpen negatív lesz. Elég akár a génmódosított növények kérdésére utalni, vagy éppen az élelmiszerbizto nsági szabályozások módosításának a lehetőségére, és ezalatt természetesen ezek hatékonyságának csökkentését kell érteni. Sallai R. Benedek képviselőtársunk nagyon pontosan idézte ezt a részt a CETAból. Tehát amikor az Országgyűlésben az EUKanada szabadk ereskedelmi megállapodásról folytatunk vitát, akkor ezt egyáltalán nem lehet különválasztani az Amerikai Egyesült Államokkal kötendő hasonló jellegű egyezménytől, vagyis ott kell lebegnie a szemünk előtt a TTIPnek is. Amire még rá szeretnék világítani, ez t megtettem nemrégiben, két héttel ezelőtt interpelláció keretében, az az, hogy akár a CETA, akár a TTIP vonatkozásában a kormány minden esetben azt hangoztatja itt a parlamentben és egyéb fórumokon, hogy ott kell ülnünk a tárgyalásokon, részt kell vennünk ebben a folyamatban, a magyar érdekeknek megfelelően kell alakítanunk a szerződést, és aztán majd azt követően tudunk nyilatkozni arról, hogy mi is az álláspontunk, hozzáállásunk. Ez azért álságos érvelés és azért tartom ezt aggályosnak, mert számtalan es etben láttunk már arra példát nemzetközi szerződések vonatkozásában, hogy ugyanez volt a kormányzati kommunikáció akár Fideszkormányok idején, de akár egyébként szocialistaszabad demokrata kormányzás alatt, és aztán mégis az lett a végeredmény, hogy szám os pont volt, amely a magyar nemzeti érdekekkel ütközött és ellentétes volt, ám a támogató szavazat vagy éppen aláírás megérkezett kormányzati oldalról. A CETA esetében, mint már utaltunk rá, valóban egy kész szövegről beszélhetünk. Tehát igenis egyértelmű en színt kellene vallani az ügyben a kormánynak is, hogy mi is a véleményünk, álláspontunk. Sajnos, a dolgok abba az irányba mutatnak a Fidesz oldaláról, akár az európai parlamenti képviselőik szavazásai alapján, akár az Európai Néppárt hivatalos véleményé t nézve, hogy igen, támogatni fogják mind az EUKanada, mind az EUUSA szabadkereskedelmi megállapodást.
