Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 27. kedd (170. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): - ELNÖK: - DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
512 Viszont akkor még egy fontos érvet hadd hozzak ide azzal szemben, hogy miért is ne lehetne nekünk vállalni azt az úgymond kockázatot, hogy mi azt mondj uk, hogy nem írjuk alá. Azt gondolom, hogy kormányzati oldalról éppen ezzel ellentétes kommunikációt figyelhetünk meg a migráció kérdésében. Orbán Viktor miniszterelnök úr folyamatosan arra hivatkozik, hogy Magyarország úttörő szerepet tölt be az Európai U nióban, bár ebben az ügyben megvannak bizonyos pontokon természetesen a fenntartásaink, csak ez másik napirendhez tartozik, de ebben az ügyben másokat is magunk mellé állítottunk. (A jegyzői székben Ikotity Istvánt Szávay István váltja fel.) Tehát miért n e lehetne Magyarország ebből a szempontból is az élen? Látva azt, hogy valóban erősödnek akár nagyobb nyugateurópai országokban is a tüntetések, megmozdulások ezekkel a szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben, én igenis azt gondolom, hogy ezt fel kellen e vállalni, már csak azért is, mert egyébként sem kellene nekünk mérlegelnünk akkor, amikor a saját nemzeti érdekeink érvényesítésről és az ország szuverenitásáról van szó. Tehát ezeket a szempontokat ajánlanám az államtitkár úr és a kormány figyelmébe. Kö szönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richárd képviselő úr, Fideszképviselőcsoport. Megadom a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy hiszem, hogy a Fideszt ért kritikákat illetően éppen a parlamentben van az a hely, ahol érdemes megvitatni pró és kontra jelen esetben a CETA létjogosultságát. Ha van hely, akkor az a magyar parlament, és ez a természetes, hogy a kormány aláírása előtt mi, a nép által választott képviselők tárgyaljuk meg. (14.00) Nos, a történelem szempontjából Gyöngyösi Márton képviselőtársamnak szeretnék egy rövid választ adni. Gyakran azzal vádolt bennünket, a Fideszt és a KDNPt annak i dején, hogy olvasás nélkül írtuk alá, illetve ratifikáltuk a lisszaboni szerződést. Nos, én is azon képviselők között voltam, akik ezt tették, de ha emlékezetem nem csal, akkor 2004et megelőzően - az akkori Európai ügyek bizottságában mint ellenzéki képvi selő - többször megtárgyaltuk a lisszaboni szerződést, még akkor tervezetként, ami alkotmánynak indult, de aztán végül szerződés lett belőle; arról nem is szólva, hogy a bizottsági ülésünkön majdnem egy tucatszor tárgyaltunk az Európai Konventben elhangzot takról, módosító javaslatainkról, például Szájer József képviselőtársam többször beszámolt erről a munkájáról. Az tehát nem igaz, hogy a képviselők - lehet, hogy a nagy többsége így van, hogy teljesen ismeretlenül szavazott igennel a lisszaboni szerződésre ; én azon kevés képviselők között voltam, akik - ugyan nem olvastam el azt a 3526 oldalt, ugyanakkor - kivonataiban többször áttekintettük a lényeges részeket. És már csak arra maradt időm, hogy Bana alelnök úrnak csak annyit szeretnék mondani, hogy a CETA nem azonos, nem egyenlő és nem előfutára a TTIPnek, tudniillik a TTIPnek egyetlen fejezete sincs lezárva, míg a CETA már készen van. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalók jelentkezését nem látom a monitoron, így az általános vitát lezárom. Megkérdezem Mikola István államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Mikola István jelzésére:) Igen. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár :
