Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Munkavállalói kiszolgáltatottság és fokozódó gondok a hazai munkaerőpiacon!” címmel - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
373 kényszerít, az bizony az ő telepü léseiket is érinti. Ezért nagyon sokan megállítottak és jelezték, hogy ők nem kérnek a saját településükre ezekből a bevándorlókból. Sőt, polgármesterek, számos polgármester keresett meg az elmúlt időszakban, jelezve, hogy nem akarnak menekülttábort, egy m ásodik Calaist a saját városukból vagy éppen a saját falujukból, mert tisztában vannak azzal, hogy ez komoly terrorkockázatot és biztonsági kockázatot jelent a településükre. Bízom benne, hogy október 2án egy emberként fogunk tudni nemet mondani Brüsszel őrült terveire, és ha így lesz, akkor a településeinkből nem lesznek migránstáborok. Válaszát természetesen elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Munkavállalói kiszolgáltatottság és fokozódó gondok a hazai munkaerőpiacon!” címmel ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr az államtitkári választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpelláció t nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Munkavállalói kiszolgáltatottság és fokozódó hazai gondok a munkaerőpiacon” címmel. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Elnök úr, köszönöm szépen. Államtitkár úr, kicsit érdemes rátekint eni a 2012 óta eltelt folyamatokra. 2012. január 1je az az időpont, amikor az új munka törvénykönyvét hatályosították, bevezették. Gyakorlatilag a munkavállalói jogvédelemnek a szétzilálásáról vagy éppen annak a lazításáról beszélhetünk. Persze, a törvény alkotásának az időszakában önök beszéltek rugalmasságról és beszéltek biztonságról együttesen. A rugalmasság megvan, mert a munkaadóknak adtak egy sanszot, egy esélyt, hogy még egy bőrt lehúzzanak a munkavállalókról, viszont a biztonság kérdésköre csapdáb a került; nemhogy a biztonság erősödött volna és nőtt volna, hanem sokkal inkább a munkavállalók kiszolgáltatottabbá váltak. Érdekes példák vannak Európán belül, most mindegy, hogy Franciaország és Magyarország viszonyát vagy más országokkal való összehaso nlításokat teszünk. Gyakorlatilag az látható és az állapítható meg, hogy amíg más országokban az átlagos foglalkoztatotti teher, időintervallum kisebb, addig Magyarországon adott esetben már közel majdnem a duplája annak, mint más országokban, a rendkívüli munkavégzés elrendelésének a kérdéskörét is újraszabályozták, nyilván úgy, hogy ne a munkavállalók érdeke szerint történjen mindez. (14.50) A munkavállalók hátrányára gyakorlatilag negatív értelmű megkülönböztetési lehetőségeket is biztosítottak, vagy épp a felmondások, csúnyább szóval élve, az önök szemszögéből rátekintve, a kirúgások lehetőségét megkönnyítették, s egy olyan helyzetet teremtettek a magyar munkaerőpiacon, amit már öt év óta elszenvednek az emberek, és nem véletlenül hagyták el ezt az orszá got hat év leforgása alatt 600 ezren, akik külföldön dolgoznak, vagy akár több munkával kevesebb pénzhez is hozzá lehet jutni. A munkaügyi ellenőrzések, a munkabiztonság tekintetében látható, hogy a vizsgált munkavállalók esetében nagyjából 70 százalékos a rányt mutat a szabálytalanságok feltárása, még a fellazított szabályok rendszerének a betartását sem tudják megtenni, hiszen sokakat ebből a rendszerből, a munkaügyi ellátórendszerből is kirugdostak. Nézze, NyugatEurópában a munkaadói és a munkavállalói é rdekképviseleteknek helyük és súlyuk van, önök meg arra törekszenek, hogy Magyarországon hogyan lehet ezt a folyamatot ellehetetleníteni.
