Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 26. hétfő (169. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Munkavállalói kiszolgáltatottság és fokozódó gondok a hazai munkaerőpiacon!” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
374 Inkább azzal kellene foglalkozni, amit kérdezek is, hogy a munkaerőpiaci gondok, a létező problémák megoldását mikor a karják megtenni. Hogyan, miképpen gondolkodnak a munkavállalói érdekképviseletek jogosítványrendszerének a megerősítéséről? S végül, de nem utolsósorban: mit kívánnak tenni a munkavállalók érdekében azért, hogy ne elhagyják el ezt az országot, hanem itthon vállaljanak munkát? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasá gi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni önt, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság és ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarország on, mint most. Pontosan ezekkel az adatokkal, illetve ezzel a mondattal tudom cáfolni mindazt, amiket ön az előbb az interpellációjában mint hátrányokat fölsorolt, hisz ha azok működtek volna hátrányként, abban az esetben a foglalkoztatás, vagy egyéb, a fo glalkoztatással kapcsolatos terület hátrányt szenvedett volna, vagy éppen a mutatói romlottak volna. 20102016 között az Európai Unió országai közül Magyarországon nőtt a 1664 éves népesség gazdasági aktivitása a leggyorsabb ütemben, de a foglalkoztatás n övekedését tekintve is az első négy ország között vagyunk, miközben kilenc tagállamban csökkent a foglalkoztatottak száma 2010 óta. Magyarországon, ahogy ön is tudja, 5 százalékos a munkanélküliségi ráta, amely az ötödik legalacsonyabb az Európai Unióban. A munka törvénykönyve megalkotásakor a kormány fő célja a foglalkoztatás növelése volt a rugalmasság, és hangsúlyozom, a biztonság megfelelő egyensúlyának megteremtésével. Ez utóbbi szempontokat a törvény kellően érvényre juttatja azáltal, hogy kötelező er ejű törvényi rendelkezéseket rögzít a munkavállalók garanciális érdekei védelme céljából, amitől eltérni tilos. Másodikként szeretném megemlíteni, hogy a nemzetközi munkajogi normákkal és az európai uniós joggal összhangban engedi az eltérést a felek megál lapodásával vagy kollektív szerződésben, tehát megállapodás keretein belül. A képviselő úr által megjelölt tárgykörben is - mint például a munkaidő és a pihenőidő - túlnyomórészt kógens rendelkezések érvényesülnek. A munkaidő megszervezése tárgyában alkalm azandó főbb rendelkezésektől nem vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A munkajogi szabályozás nem vetette vissza a vállalati béreket sem, ellenkezőleg, a szektor a bruttó béreket a 20132015. évi átlagban 34 százalékkal, az idén pedig már 56 sz ázalékkal növelte. A nulla közeli infláció és az adócsökkentés hatására a reálbérek is fokozatosan és folyamatosan, jelentős mértékben emelkednek a versenyszférában. A szakképzett munkaerő iránti fokozódó igény előrevetíti - ahogy már folyamatosan kézzelfo ghatóan is megjelenik , hogy a bérek növekedése a jövőben is folytatódni fog. Az érdekképviseleti szervezetek működésével kapcsolatos jogsértések tárgyában szeretném megjegyezni, hogy azok vizsgálata 2012. január 1jével kikerült a munkaügyi ellenőrzés ha tásköréből, tekintve, hogy a munkáltatók és az érdekképviseletek közötti jogviták a hatósági szervezetrendszeren kívül véleményem szerint a munkaügyi bíróságon hatékonyabban rendezhetők. Szeretném felhívni továbbá a képviselő úr figyelmét arra, hogy rendsz eresen folynak konzultációk a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának keretében. A kormány ennek megfelelően széles körű konzultációt folytat a szociális partnerekkel a munkaerőpiaci aktuális kérdésekben, a munkaügyi tárgyú jogszabályokat illetően. Ez a tárgyalás most is folytatódik, éppen a jövő héten lesz egy ülése. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalók érdekeit, illetve az érdekképviseletek jogait erősítő módosítása jelen pillanatban nem