Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3706 Jellemzően olyan pavilonrendszerben dolgoznak, egy olyan infrastrukturális ki alakításban, amely a modern kor vívmányaiba már nagyon nehezen illeszthető be, és nem szolgálja nemcsak a betegek, de a dolgozók kényelmét sem. Egyébként azt is jó tudni, hogy a szuperkórházat megelőzően volt terv arra, hogy miként alakítsák át a Szent Ján os Kórházat: úgy, hogy a középső épületblokkot egy egyébként most ehhez az újonnan kitalált szuperkórházhoz kísértetiesen hasonlító blokkal váltsák ki, ami a legmagasabb szintű és a legjobb biztonságú szolgáltatást garantálta volna. Ami viszont probléma a jelenleg kialakult helyzetben, hogy az a kormányzati felelőtlen ígéret, az a felelőtlen, megtervezetlen, mondjuk úgy, kivéreztetés, amely megindult akár a Szent János Kórházzal, akár a Péterfy Sándor Utcai Kórházzal szemben, odavezetett, hogy jelenleg már nemcsak a betegek bizonytalanok, hogy hol lesz ellátásuk a jövőben, hanem a dolgozók is. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormányzati intézkedések, tervek, ötletelések inkább hátrányára szolgáltak a kórháznak. Egyébként az intézmény megmaradásáért olyan, egyébként nagynevű fideszes politikusok, mint Bús Balázs, Pokorni Zoltán, Fónagy János vagy a térség részben érintett képviselője, Varga Mihály is támogatói szavukat emelték fel, és ők is egyébként egy ideig elkötelezettek voltak az intézmény megóvása, fe nntartása mellett, és természetesen nemcsak a megóvása, megtartása, hanem a fejlesztése mellett, aztán hirtelen ez a kormányzati akarat elillant. Azt is láthatjuk, hogy a délbudai kórház, amely kiváltására lenne hivatott szuperkórházként majd a Szent Jáno s Kórháznak, az végső soron egy ingatlanmutyiban fut össze. Jól látszik, hogy egy fideszes politikai körhöz köthető ingatlanbiznisz rejlik e mögött a milliárdos telekvásárlás mögött, így azt is látni lehet, hogy a budapestiek egészségügyi hátránya valakine k egy szuper jó bizniszébe fog torkollni. Viszont azt látni kell és tudni kell, hogy amit a Szent János Kórházzal jelenleg művelnek, nemcsak egyébként a XII. vagy a II. kerület lakóinak egészségügyi ellátását, de akár a budapesti egészségügyi ellátást is, annak színvonalát, annak fejlettségét évekkel vetheti vissza. Így ki kell mondani és rá kell mutatni arra, hogy a Szent János Kórháznak igenis nagyon fontos szerepe van a budapesti, legfőképp a budai ellátásban és annak a lakosságnak a kiszolgálásában. Épp en ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom a nyáron elindította aláírásgyűjtési mozgalmát, akcióját, amellyel az itt látható közel hatezer, egy jókora stósznyi aláírás (Felmutatja.) gyűlt össze. Ez a hatezer aláírás bizonyítja azt, hogy igenis a budai lako sok a Szent János Kórházat szeretnék megőrizni, és nemcsak megőrizni szeretnék, hanem fejleszteni szeretnék a saját színvonalukra, és egy olyan színvonalra, ahol biztonságosan gyógyulhatnak. Ez a hatezer érv, ez a hatezer indok arra, hogy a kormány elálljo n attól a szuperkórházi tervtől, amelynek következtében a Szent János Kórházat be akarják zárni vagy a meglévő szolgáltatásokat csökkenteni akarják. A Jobbik és a jóérzésű budai lakosok elkötelezettek, a Szent János Kórháznak maradnia kell. Köszönöm szépen . (Ander Balázs és Sallai R. Benedek tapsol.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője: „Az olimpiáért tönkreteszik a Hármashatárhegyet is?” címmel. Parancsoljon! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, a cím nagyjából lefedi azt a témát, ami miatt fel akartam itt emelni szavam. Van ez a fideszesKDNPs megalomán őrület, hogy idehozzuk ezt az olimpiát, hogy habár nem bírunk egy normális napot megszervezni, d e majd erre biztos képesek leszünk, a soksok társadalmi baj mellett nyilvánvalóan az, hogy milyen áldozatokkal jár még. Ha nem veszik zaklatásnak, és nem élek vissza nagyon a türelmükkel, akkor nagyon picit szeretnék beszélni a Fenntartható fejlődés bizot tságának a vezetőjeként arról, hogy bizony a Magyar