Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 12. hétfő (197. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3707 Országgyűlésnek az elfogadott természetvédelmi jogszabályai kapcsán mik azok a szempontok, amelyeket még érdemes lenne figyelembe venni. A Hármashatárhegy első említése Belitzky Jánostó l pontosan tíz évvel az Aranybulla elfogadása előtt keltezett, ahol Nagyhegynek nevezik, illetve Magashegynek, latin fordítás alapján, és ott található a Szamárkő. Innentől kezdve több nevet kapott a főváros környékén lévő szikla, amely mészkő alapzatra , dolomitra jött létre, és a XIX. században kapta meg a most ismert nevét, hiszen Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa lett a Hármashatárhegy, és ezt jelképezte. Azt, hogy a Hármashatárhegy a főváros közelségének ellenére megőrizte eredeti te rmészeti képét, mi sem bizonyítja jobban, mint a budai nyúlfarkfű jelenléte. A budai nyúlfarkfűről annyit kell tudni, hogy nemzetségének Kárpátmedencei középső részén előforduló egyik endemikus faja. Az endemikus faj pont az ellentéte a kozmopolitának, ug yanis ez azt jelenti, hogy csak itt és a világon egyedülállóként itt fordul elő, és ebből adódóan kiemelt természeti értéket képviselnek ezen fajok. De a dolomitsziklagyepeken túl a gyertyánostölgyesek megmaradása lehetőséget teremtett arra, hogy a piro s kígyószisz, a házi berkenye, a vadkörte, a ligeti szőlő, a fekete madárbirs, az orchideák közül a légybangó, szarvas bangó, a sallangvirág is megmaradjon itt. Nyilvánvalóan nemcsak a növényflórája az, ami kiemelt értékként megmaradhatott, hanem a faunája is nagyon sok szempontból értéket képvisel a főváros környékén. A fűrészeslábú szöcskétől a rablópillén át a pannon gyíkig nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajjal is találkozhatunk ezen a területen. Maga a hegy már régi kálváriák színtere, hisz en ha visszanézzük az elmúlt időszakot, akkor bizony a Pilisi Parkerdőgazdaságnak, ami nagyjából a rendszerváltás óta kezelte az egész területet, sokszor meg kellett vívnia az igazáért, hogy ez a kezelés megmaradjon, és maga a terület nemcsak természetvéde lmi értékeit a DunaIpoly Nemzeti Park részeként megőrizhesse, hanem bizony ott olyan tartalmas, fenntartható erdőgazdálkodás folyjék, ami biztosítja mindennek a lehetőségeit. És most jön az olimpia. Az olimpiai számok között néha meglepő ágakat találhatun k, és nyilvánvalóan egy ilyen az is, hogy a mountain bike olimpiai számként 2024ben az esetleges budapesti olimpiának a része lehet. A mountain bike, mint ismert, hegyi kerékpározásként az egyik leginkább olyan tevékenység, ami a motorkerékpár és általába n az ilyen jellegű tevékenységek mellett ezeket a dolomitsziklagyepeket veszélyeztetheti a használatból adódóan, és itt néhány száz sportoló és néhány ezer néző részvételére számítanak a szervezők. Nyilvánvalóan a stratégiai igazgató azt állítja, hogy ny ugodjunk meg, mindenki dőljön hátra, ez a terhelés nem fog semmi érdemit jelenteni. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy milyen lehetőségek vannak ott ezen sportág helyszínének a kialakítására, akkor gyakorlatilag a legfontosabb védett értékek helyszínével fogun k találkozni, és nyilvánvalóan ez az aggály, hogy a FideszKDNPnek ez a természetpusztító, fairtó, alapvetően környezettel ellentétes politikája megjelenik itt is, ez nyilvánvalóan innentől kezdve most már borítékolva lehet. Ebből adódóan szeretném arra f elhívni a figyelmet, hogy a tervezett változásokról nem lehet úgy dönteni, hogy sem az önkormányzat, sem a főváros, sem a kormány nem kívánja tájékoztatni a helyi lakosságot, és a lakossági fórumot is csupán Láng Zsolt, a II. kerületi polgármester a Szabad Népében, a Budai Polgárban egy apróhirdetésben tájékoztatta, tehát gyakorlatilag úgy valósult meg az egész terv, hogy senki nem tudott róla. Az LMP álláspontja szerint a Hármashatárhegy a kevés eddig megmaradt budapesti zöldfelületek egyik ékköve, nem en gedhetjük, hogy a Fidesz gazdasági érdekei miatt a budaiak újabb zöldfelületet veszítsenek, és ebből adódóan az a közérdekűadatigénylés, amit az LMP benyújtott a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. felé, szeretné feltárni annak a kockázatát, hogy mi is fog itt t örténni. Arra kérem az Országgyűlést, hogy semmi olyan fejlesztést semmilyen cégnek, semmilyen érdek alapján ne engedélyezzen, ami a Kárpátmedence megmaradt természetiértékgazdagságát veszélyeztetheti, és a főváros kevéske zöldterületének az összeomlásáv al járhat. Ehhez kérem segítségét a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek. Köszönöm a szót, elnök úr.
