Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 7. szerda (195. szám) - Az ügyészség 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS
3488 Harmadik lépésben augusztus 10én a nyomozást megszüntett ék arra való hivatkozással, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Az ügyészség megdöbbentő logikával vezeti le, hogy miért nem bűncselekmény a kopaszok akciója. Az ErdősinéNyakópárharcot utólag, április 6án eldöntendő kúriai döntésre hivatkozva rögzítik, hogy az NVBhez benyújtott érkezés időpontja a beadványnak az irodán történő átvételéhez kötődik, és nem az időbélyegzőhöz igazodik, ezért az időbélyegző előtt lezajlott eseménysor nem bír relevanciával a cselekmény büntetőjogi megítélése vonatkozásában. Persze, február 23án még senki nem tudhatta, hogy ez lesz a Kúria álláspontja, ezért az időbélyegzőnél dúló küzdelemben akkor nagy jelentőségűnek tűnt ez az egész. Ráadásul az ügyészség még azt is tagadta, hogy Nyakó István egyáltalán sértettje lenne a bű ncselekménynek, holott az akadályozás elkövetési magatartás inkább hasonlít egy kényszerítéshez. Innen már csak tényleg egy lépés, hogy azt is bebizonyítják, hogy ott se volt. A negyedik lépés pedig az, hogy Nyakó István panaszt tett a nyomozás megszünteté se miatt, amit az ügyészség „természetesen” elutasított. (Dr. Józsa István: Ez már politikai terror!) Kedves Képviselőtársaim! Képviselőtársam itt súgja, s igaza van, hogy ez a politikai terror kategóriájába tartozik. A 6. oldalra hivatkozva az előbb említ ettem, hogy jottányit sem csökkent a korrupció Magyarországon. Én döbbenettel olvastam tegnap a kormány 1719/2016. számú határozatát - és ezt Orbán Viktor jegyzi saját kezűleg , amely szerint Magyarország kilép az egyik legjelentősebb nemzetközi korrupció ellenes együttműködésből. Bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy holnap kezdődik Párizsban a nyílt kormányzati együttműködés nevű nemzetközi korrupcióellenes kezdeményezés éves csúcstalálkozója. A magyar kormány vállalásai teljesítése helyett ink ább kilép az együttműködésből. Innen már csak egy lépés, hogy talán egy elővágásról van szó. Nem tudom, hogy ebből a szervezetből ki lehete zárni tagállamokat, de erre nagy valószínűséggel sor került volna, ha Magyarország nem jelenti be ezt a kilépést. É rdemes egy mondatot időzni itt a tekintetben, hogy mi volt a kilépést megelőző helyzet. A kilépés közvetlen előzménye, hogy a szervezet megdorgálta Magyarországot, amiért a kormány szembement a nyílt kormányzás elveivel, továbbá határozott lépéseket követe lt annak érdekében, hogy ne tegyék Magyarország tagságát Azerbajdzsánhoz vagy Törökországhoz hasonlóan inaktívvá, magyarul: cselekvő legyen Magyarország ebben a nemzetközi szervezetben. Kedves barátaim, azért hoztam ezt a két példát, mert Azerbajdzsán és T örökország szintjén vagyunk ezzel a kilépéssel a tegnapi nap óta. Szijjártó Péter a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít. Ezzel szemben az igazság az, tisztelt ház, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szervezet hosszú évekig nem tett semmit azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették a vállalásaikat, vagy teljesen szembementek az átlátható kormányzás alap vető elveivel. Belső nyomásra sikerült 2014ben egy olyan eljárást bevezetni, amely lehetővé teszi, hogy felülvizsgálják egyes országok tagságát. Azt, hogy Magyarország mennyire nem teljesített jól, az is mutatja, hogy a kormány második akcióterve jelentős részben az első ismétlése, gyakorlatilag Ctrl CCtrl V, ráadásul másfél év alatt alig sikerült haladni az igencsak szerény vállalásokkal, gyakorlatilag semmit nem tettek. Mi többször is felháborodtunk ezen. A fentieken túl szinte havi gyakorisággal szület tek azok a törvények, amelyek korlátozták az állam költekezéseiről szóló információk nyilvánosságát. Hangsúlyozom, mi többször fölháborodtunk ezen, nagyon sokszor interpelláltunk, nagyon sokszor napirend előtti hozzászólásainkban rávilágítottunk a kormányz ati aljasságra. Arra is emlékszünk, amikor a kormány napokkal az első akcióterv bemutatása után fogadott el átláthatóságellenes törvényt. Ehhez jött hozzá a kormány és a civilek közötti párbeszéd hiánya egyrészt az akciótervek kidolgozása során, másrészt a miatt, hogy a kormány a folyamatban lévő partnerek nagy részét ügynöknek, idegen érdekeket képviselő szervezeteknek nevezte, és rájuk
