Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2015. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
3441 bíróságok egyébként jó minőségű munkát végezneke, időszerűen végzike. Ezek az államnak hallatlanul fontosak. K evés olyan terület van, ahol ilyen kicsi befektetéssel ennyire jó eredményt lehet elérni. Ezt a kicsi befektetést kérjük most a kormánytól azért, hogy az eredmény jó legyen, hogy azok az egyébként sokat próbált és tapasztalt munkatársai az igazságszolgálta tásnak, akik most azon gondolkodnak, hogy kénytelenek elmenni, azok maradjanak ott, azokat bírjuk rá arra, hogy maradjanak. Nem a bírókkal lesz a probléma. A bírók ott fognak maradni. Nagyon kicsi lesz az eláramlás a bíróságokról. Sokkal nagyobb probléma l esz az igazságügyi alkalmazottak elvándorlása. És tudja mit, államtitkár úr, amit elnök asszony mondott, Gyüre képviselőtársam megerősítette, és tökéletesen igazuk van. (16.20) Az, hogy jó minőségű embereket vegyünk fel a bíróságainkra, alapvető érdek. Ha valami, az rendkívül hosszú távon fogja meghatározni azt, hogy milyen lesz az igazságszolgáltatás színvonala. Mert ha ma egy végzős, egy egyetemet elvégzett diák azt mondja, hogy gondolkodom azon, hol helyezkedjek el, akkor meglátja azt, hogy talán, talán, ha a kompenzáció jól sikerül önöknek, akkor a minimálbért el fogja majd érni a fizetése három éven keresztül, mint bírósági fogalmazónak. Ha ezt megnézi, és ugyanez a diák, mondjuk, nyelveket beszél, beiratkozott már egy PhDtanfolyamra, egy Erasmusösztö ndíjat elvégzett, tudja, mi van külföldön, és summa cum laude eredménnyel végezte el az egyetemet, akkor azt mondja, hogy kérem szépen, elmegyek egy nagy nemzetközi irodához, és hihetetlen sok pénzt fogok keresni. Márpedig vannak olyan diákok - tudom, mert annyira még nem rég végeztem, bár most már lassan mondhatom, hogy igen , akik elhivatottak a bírói pálya iránt, és el szeretnének menni bírónak, ha csak egy mód van rá. Olyan fizetést úgy sem fog tudni az állami szektor kínálni természetesen, mint egy mu lti, de tisztes megélhetéshez szükséges fizetést igen. Ha azonban azt látja, hogy egyébként van egy bírói életpálya, amelyen végig tud haladni, és ha mondjuk, eléri azt a szintet, hogy törvényszéki tanácselnök lesz, egy olyan tisztességes fizetést fog kapn i, amely Magyarországon akár a közszférában egy kiemelt fizetésnek minősül, akkor lehet, hogy szívesebben választja ezt az életpályát; mert szakmailag neki ez a kihívás, és azt mondja, hogy egyébként még a családom is el tudom tartani mellette. Szóval, eze k azok a kérdések, amelyeket most mi meg tudunk válaszolni, és meg tudunk nagyon könnyedén oldani, ha akarunk. Ezzel az igazságszolgáltatás színvonalát hosszú évekre, évtizedekre tudjuk meghatározni. Meg tudjuk határozni, hogy kikből legyenek majd bírók; j ó minőségű, okos, felkészült, tehetséges emberekből, vagy, ha úgy tetszik, a resztliből. A másik, amit szerettem volna mondani és e tekintetben Gyüre képviselőtársam felszólalása indított arra, hogy gombot nyomjak: teljesen igaza van képviselő úrnak abban, hogy a pluszpontok rendszerét érdemes lenne átgondolni. Elnök asszony, tudom, hogy ez önnek fontos. Tudja mit? Nekem is. Mert én úgy hiszem, hogy egy kúriai bírónál például az, hogy legyen PhDje vagy akár habilitációja, vagy akár egy MTAdoktorija, az re ndkívül fontos. Mert ott már egy bíró a gyakorlat és a tudomány határán dolgozik. Egy jogegységi határozat meghozatala meglátásom szerint inkább tudományos munka, mint bírói gyakorlati munka, egyetértünk. De ez nem igaz egy járásbíróságon. Ott meg sokkal i nkább a gyakorlat az, aminek meghatározónak kell lennie. Éppen ezért azt mondom, hogy én akár még azt is el tudom fogadni, hogy tanulja meg, mi volt ott, és egy kétéves bírói gyakorlat után valakit kinevezzenek a Kúriára egy jogegységi tanácsba úgy, hogy k ét évig volt bíró, de egyébként egyetemi tanár és a szakma egyik legelismertebbje. Mert ott azt a típusú munkát kell végezni. Ott hihetetlen sokat ér az, hogy tudományos munkája van, vagy publikációi vannak. Megjegyzem azt is, hogy maximálják, ha jól emlék szem, két publikációban, tehát két publikációnál hiába van több, akkor is ugyanannyi pontot fog kapni egy bíró, ha jól tudom vagy jól emlékszem. Ez megint, azt mondom, butaság, mert két publikációt annyira nem nehéz megoldani, leszervezni. Ha van valakinek kis affinitása hozzá, megírja gyorsan. De egy komoly tudományos hátteret teremteni, mondjuk, több tucat publikációval, idegen nyelvűvel, külföldi folyóiratokban megjelenővel, az már más. Az már egy tudományos életpályát tükröz, egy