Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 6. kedd (194. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
3373 2008as Gyurcsány Ferencet idézi a 2016os Jobbik, amikor itt a parlamentben büszkén és hangosan szavazzák le azokat a javaslatokat, amelyekre az ő szavazóik is - a között a 3 millió 360 ezer szavazó között jobbikos szavazók is voltak szép számmal - nemcsak hogy felhatalmazást, de kötelezést, utasítást is adtak a saját képviselőiknek a parlamentben. Ha valaki nem tiszteli a saját szavazóit, ha le akarja cserélni a szavazóit, ha lenézi a szavazóit, akkor nem hajtja végre azt a mandátumot, amit az emberek a közvetlen demokrácia legfontosabb eszközével, a népszavazással kinyilvánítottak. Ez az a tisztelet, amit nemcs ak magunknak kell megkövetelni Brüsszelből, hanem amit a választók felé nekünk is, minden pártnak tanúsítani kell. A FideszKDNP ezt az óriási mértékű, a népszavazáson egy irányból megnyilvánuló akaratot kötelezőnek érezte, és itt a parlamentben több javas latot is beterjesztett. Ezek közül a legfontosabb az Alaptörvény módosítása volt. Sajnálatos, hogy nem mindenki adta meg a tiszteletet a választóknak, nem mindenki vállalta azt a felelősséget, amit a szavazók október 2án ránk ruháztak és nekünk mandátumul adtak. Én úgy gondolom, jó, hogyha a politikusok elsősorban a saját szavazóikat tisztelik. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Hörcsik Richárd képviselő úr, Fideszképviselőcsoport: „Európai Ügyészség: Lehetőség vagy kockázat?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. (Folyamatos zaj a teremben.) DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt K épviselőtársaim! (Az elnök csenget.) Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a tegnapi ülésén két kérdést tárgyalt. Egyrészt eszmecserét folytattunk Vera Jourová biztos asszonnyal, másrészt pedig egyeztetési eljárás keretében állásfoglalást fogadtunk el a z európai ügyészségről szóló rendelettervezetről. Ami összekötötte a két napirendi pontot, az nem más, mint maga Jourová biztos asszony, aki Brüsszelben felelős az európai ügyészségről szóló javaslatért, és akinek nem titkolt cé lja volt, hogy felkeresse azon tagállami parlamenteket, amelyek 2013 őszén indokolt véleményt fogadtak el az európai ügyészség tervezetéről, mint például a Magyar Országgyűlés, és hogy meggyőzzön bennünket. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyészségr ől szóló rendelettervezet ugyanis egy rendkívül fontos uniós javaslat, amely kihatással lehet Magyarország szuverenitására; kihatással lehet közjogi berendezkedésére, a büntetőigazságszolgáltatás működésére. Megjegyzem, hogy a biztos asszony tegnapi látog atása nem volt véletlen, hiszen két nap múlva, csütörtökön mindez Brüsszelben, az Igazságügyi Tanács napirendjén fog szerepelni. Egyébként a rendelettervezet céljával mi is egyetértünk, nevezetesen: az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények e llen fel kell lépni. Ebben nincs vitánk. Viszont, ahogy szoktuk mondani, az ördög a részletekben bújik meg. Számunkra alapvető fontosságú, hogy a majdan felálló vagy létrejövő struktúra esélyt kínáljon a tagállamok számára, és ne tegye kockára az ügyészség működését. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy 2013 őszén az Európai Bizottság eredeti javaslatát 13 nemzeti parlamenttel együtt mi is elutasítottuk, azaz sárgalapos eljárásban sárga lapot mutattunk a Bizottságnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai ügyészségről szóló rendelettervezet egyébként egy 80 paragrafusból álló, több mint 150 oldalas javaslat, ami még a szakemberek számára sem könnyű olvasmány, a laikusok számára pedig szinte lehetetlenség megérteni ezt a bonyolult szöveget, annyira például, hogy az európai ügyészség kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körét meghatározó, úgynevezett PIF irányelvtervezetet gyakorlatilag nem tudták megérteni, és ez elakadt az uniós döntéshozói mechanizmusban.
