Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. december 5. hétfő (193. szám) - Kónya Péter (Független) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hogyan és mikor akarják hatástalanítani a Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat?” címmel - KÓNYA PÉTER (Független):
3258 stratégiai irány turisztikai szempontból, fontos stratégiai irány gazdaságfejlesztés i szempontból, és persze nem utolsósorban fontos a gazdaság és az egészséges életmód tekintetében is ez az irány. Azt kérem államtitkár úrtól, hogy továbbra is minél több forrás álljon rendelkezésre. Tudjuk azt, hogy a TOPból is lesznek forráslehetőségek, illetve a határon átnyúló programok keretén belül is kerékpárutak fejlesztésére. Bízom benne, hogy az elkövetkező időszakban még tovább tud bővülni a magyar kerékpárúthálózat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tis ztelt Országgyűlés! Képviselő úr az államtitkári választ elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy köszöntsem a karzaton helyzet foglaló Heves megyei ifjú gazdák delegációjának tagjait és vezetőségét. (Taps.) Köszönöm szépen. Kónya Péter (Független) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hogyan és mikor akarják hatástalanítani a Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Kónya Péter független képviselő interpel lációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Hogyan és mikor akarják hatástalanítani a Magyarországon ketyegő halálos vírus bombákat?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. KÓNYA PÉTER ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Á llamtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyre melegedő éghajlat hatására a világ különböző térségeibe irányuló turizmus fellendülése, valamint az Európát elözönlő bevándorlók által behurcolt betegségek következtében olyan kórokozók is megjelentek, meg jelennek hazánkban, amelyek eddig Magyarországon ismeretlenek voltak, vagy épp a hatékony védekezésnek köszönhetően évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt kipusztultak. Magyarországon korábban szinte ismeretlen volt a szúnyogok által terjesztett nyugatnílusi láz, ám 2003 óta minden évben rendszeresen regisztrálnak ilyen megbetegedéseket, ráadásul a számuk évről évre egyre növekszik. Ezt nemcsak a humán gyógyászat adatai igazolják, de az állatorvosi statisztikák is alátámasztják. A fertőző szúnyogok csípése le ginkább a lovaknál és az embereknél okoz agyvelőgyulladást. Ma már kevesen tudják, hogy valamikor Magyarországon a mocsaras vidékek, vizes rétek környékén lakók között rettegett, szúnyog által terjesztett betegség volt a malária. 1927ben, amikor megalakul t az Országos Közegészségügyi Intézet, a szakembereinek mai szemmel rendkívül radikális és durva módszerrel sikerült az egész ország területén kiirtani a maláriát terjesztő szúnyogokat. A rovarok lakhelyéül szolgáló természetes vizek felszínére benzint és gázolajat locsoltak, így a szúnyoglárvák megfulladtak. E beavatkozás előtt előfordult azonban, hogy egy év leforgása alatt 70 ezer új maláriás fertőzést regisztráltak hazánkban, 20 év múlva viszont, körülbelül a ’40es évek elejére teljesen eltűnt Magyaror szágról ez a betegség. Ez az optimális állapot azonban nem tekinthető véglegesnek. A malária bármikor újfent megjelenhet, és ismét szedheti áldozatait. Magyarországon jelenleg is hat olyan szúnyogfaj él, amelyik képes a malária kórokozójának hordozására. C supán annyi is elég lehet egy új maláriajárvány elterjedéséhez hazánkban, hogy egy ilyen szúnyog megcsípjen egy olyan bevándorlót vagy éppen nyaralásából hazatért honfitársunkat, akik a betegséget már korábban elkapták. Berencsi György, a szúnyogok által t erjesztett betegségek kutatásának nemzetközi szaktekintélyű professzora a halálát megelőzően, már 2013ban arról nyilatkozott, hogy Magyarországon egyre hangosabban ketyeg a maláriabomba. A szakemberek mégsem tesznek ez ellen semmit.
