Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének biztosítása című politikai vita - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3159 nem lehet népszavazást tartani. Aztán a Kúria megváltoztatta az NVB döntését, merthogy a nyugdíjba vonulás feltételrendszerének egységesítése nem feltétlenül jár költségvetési hatásokkal. Majd j ött az újabb fordulat, amikor a semmiből felbukkant ismeretlen ügyvédnő, Dessewffy Alice az Alkotmánybíróságon támadta meg a Kúria döntését. Arra hivatkozott, hogy a „Nők 40” éppen hogy a nemi esélyegyenlőségről szól, hiszen az Alaptörvény is kimondja, hog y a női esélyegyenlőség a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Az Alkotmánybíróság ezután megsemmisítette a döntést, kimondta, hogy az alaptörvényellenes. Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy megbukott ez a népszavazási kezdeményezé s, persze nem jelenti azt, hogy megspórolhatjuk a vitát arról, hogy jóe így ez a nyugdíjrendszer, ahogy van, amilyenné a Fidesz tette. Jól vane az, hogy a „Nők 40” kivételével már nincs semmilyen lehetőség korhatár előtt nyugdíjba menni? A kormány öt évv el ezelőtt úgy törölte egy tollvonással a korhatár előtti nyugdíjak rendszerét, korkedvezményes, korengedményes nyugdíjakat, szolgálati nyugdíjakat, rokkantnyugdíjakat, hogy megspórolta az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát, nem egyeztetett érdekképviselet ekkel, társadalmi szervezetekkel. A Széll Kálmánterv egyik megszorító intézkedéseként kezelte a kérdést, amit le kell nyomni a társadalom torkán. A mai napig nem volt vita arról, hogy hogyan lehetne olyan nyugdíjrendszert létrehozni, ami egyszerre méltány os és fenntartható. Azért tárgyaljuk tehát ezt a kérdést a mai napon, mert a kormány ezeket a vitákat megspórolta az elmúlt években. A konkrét javaslatot azonban, azaz, hogy a férfiaknak is biztosítsák a 40 év munka utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, ily en formában az LMP nem tudja támogatni. Ennek legfőbb oka, hogy ez felborítaná a nyugdíjkassza egyensúlyát, és költségvetésileg fenntarthatatlan lenne. És most akkor néhány számot is fogok mondani. A „Férfiak 40” ugyanis jelentős járulékbevételkieséssel é s ezzel egyidejűleg a nyugdíjkiadások drasztikus emelkedésével járna. Összehasonlításképpen: a „Nők 40” program a 2011es bevezetése óta körülbelül 800 milliárd forintba került, csak az idei költségvetésbe 195 milliárd forintos kiadás van betervezve. Az Or szágos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság legutóbbi, 2016. januári adatai szerint 139 ezren vették igénybe az átlagosan 118 ezer forintos ellátást. Miközben a kormány úgy számolt, hogy a félszázalékos nyugdíjjárulékemelésből befolyó, körülbelül 3040 milliárd forintos bevétel majd fedezi a kiadásokat, nem jött be a számítása. 2012ben már 105 milliárd forint, 2013ban 136 milliárd forint, 2014ben 164 milliárd forint, ’15ben 185 milliárd forint és 2016ban pedig már 195 milliárd forint költségvetési kiadást j elentett a „Nők 40” program, vagyis a program alábecsülte a kiadásokat. (17.30) A férfiak magasabb átlagnyugdíjával és körülbelül 150 ezer belépővel számolva a „Férfiak 40” már az első években 150200 milliárd forinttal terhelné meg a 3000 milliárd forinto s nyugdíjkasszát és így a költségvetési kiadások oldalát. Egyik évről a másikra 6,6 százalékkal növekednének a nyugdíjkiadások, miközben a bevételi oldalon elmaradna a nyugdíjba vonulók által befizetett járulék. Ez a lépés csak úgy lenne megvalósítható ané lkül, hogy felboruljon a nyugdíjkassza egyensúlya, ha növelnénk a járulékokat, ahogy tette azt a kormány a „Nők 40” esetében, vagy a nyugdíjat csökkentenénk. Általános nyugdíjcsökkentés esetén az egy főre eső havi átlagos kifizetések 6,4 százalékkal csökke nnének. Nyilván egyik megoldás sem járható út. A jobb gazdasági helyzetre pedig, amire a Jobbik hivatkozik, mi úgy látjuk, hogy nem lehet alapozni. Mint tudjuk, a gazdasági adatok átmeneti javulást mutathatnak, a gazdaság szélsőséges kitettsége, az EUs fo rrásoktól és a multik exportjától való függése pedig nem olyan alap, amire egy ilyen intézkedést építeni lehet. Ráadásul az is egy további kérdés, hogy ha nő is a költségvetés mozgástere, növekednek az adó- és járulékbevételek, akkor azt mire lenne érdemes fordítani. Mi, mármint az LMP inkább a korkedvezmény rendszerének módosított formában való visszaállítását és egy rugalmas nyugdíjrendszert támogatnánk. Jelenleg már nincs korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség az egészséget fokozottan megterhelő, e gészségkárosító munkakörök esetén. Ugyanis a kormány ezt 2011ben megszüntette, teljesen pedig 2014 végével vezette ki. A
