Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének biztosítása című politikai vita - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3160 2014. év végi bérmegállapodást azzal a feltétellel írták alá a munkavállalói érdekképviseletek, hogy egyeztetések kezdődnek a Versenys zféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretei között a különösen nagy mértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról, azaz a korkedvezményt felváltó új rendszerről. A megállapodás szerint ennek e redményét még a 2015. évi tavaszi ülésszakban kellett volna az Országgyűlés elé terjeszteni, ez azonban elmaradt. A „Férfiak 40” népszavazási kezdeményezésnek is a kormány ígéretszegése adta meg az utolsó lökést. A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése u gyanis elsősorban a férfiakat érintette. Ezeknek a dolgozóknak az egészségi állapota folyamatosan romlik, nagy részük elveszíti a munkáját, és meg sem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt. Tény, hogy a korábbi munkaköri lista elavult, felülvizsgálatra szorul, de ez nem jelenti azt, hogy a rendszer okafogyottá vált. Az LMP szerint a korkedvezmény korábbi rendszere felülvizsgálatra szorul, de valamilyen szűkebb körben fenn kell tartani a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét az egészségkárosító munkakörök ben dolgozóknak. Azokban a szakmacsoportokban és munkakörökben, amelyek az átlagost meghaladó, állandó fizikai vagy pszichikai megterheléssel járnak, kockázatértékeléseket kell végezni, és szűkebb keretek között, de biztosítani kell a nyugdíjba vonulás leh etőségét teljes nyugdíjösszeg mellett. Idetartoznak például a tűzoltók, buszsofőrök, mentősök, bányászok, rendőrök. Ahol lehetséges, más munkakörbe kell helyezni a dolgozót. Aki például látása vagy hallása romlása miatt alkalmatlanná vált arra, hogy eredet i szakmájában dolgozzon, ott ezt meg kell tenni. Ha viszont valakinek nem tudnak az egészségi állapotának megfelelő munkát adni, és nincs más lehetősége a tisztességes visszavonulásra, ott fenn kell tartani a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét. Emelle tt vissza kell adni a nyugdíjat azoknak, akiket 2011 végével jogellenesen fosztott meg a kormány a nyugdíjkorhatár előtt megszerzett nyugdíjjogosultságuktól. (Tukacs István: Így van!) Attól még nem lett alkotmányos ugyanis az embereket a szerzett jogaiktól megfosztó lépés, hogy a kormány beleírta az alkotmányba, hogy a nyugdíjak ellátássá alakíthatók vagy akár meg is vonhatók. A korkedvezményes nyugdíj új rendszere mellett, amely a korábbinál kevesebb embert érintene, az LMP rugalmas nyugdíjrendszert vezetn e be. Szerintünk olyan rendszerre lenne szükség, amely nem borítja fel a nyugdíjrendszer egyensúlyát, de egyúttal lehetőséget ad arra, hogy bizonyos munkaévek ledolgozása után választható legyen a nyugdíjba vonulás. Először is ez azt jelentené, hogy bizony os szolgálati idő megszerzése után bárki választhatná a nyugdíjba vonulást a nyugdíjkorhatár előtt is, de csökkentett nyugdíjjal. Ez lehetővé tenné azt is, hogy a férfiak akár 40 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhassanak bizonyos anyagi áldozatok mellett . Ezenkívül az olyan rugalmas megoldások is elképzelhetőek lennének egy ilyen rendszerben, mint a részmunka melletti résznyugdíj azoknak, akik fokozatosan szeretnének nyugdíjba vonulni. A rugalmasság azt is jelentené, hogy aki viszont tovább szeretne dolgo zni, azt az állam ebben nem akadályozná. A Fidesz egy olyan merev nyugdíjrendszert vezetett be, amelyben nemcsak hogy nincs korhatár előtti nyugdíj, leszámítva a „Nők 40”et, de a korhatár betöltésével kötelező is a nyugdíjba vonulás, már ami a közszférát illeti. 2013ban ugyanis bevezették a kényszernyugdíjazást a közszférában, azok számára pedig, akiknek engedélyezték a továbbfoglalkoztatását, megtiltották a kettős juttatást, azaz választaniuk kellett a munkabér és a nyugdíj között. Az LMP szerint azonban ez egy teljesen elhibázott lépés volt, a kormánynak ugyanis nem tiltania és büntetnie kellene a nyugdíj melletti munkát, hanem éppen ösztönöznie kellene. Lehetővé kellene tenni, hogy a nyugdíjas korhatárt elérő emberek választhassanak: akarnake tovább do lgozni, ki akarjáke egészíteni a nyugdíjukat munkával, vagy sem. A kormány ne sajnálja a megérdemelt nyugdíjat azoktól, akik ezért megdolgoztak, és nyugdíj mellett is dolgozni szeretnének! Ők is megszolgálták a nyugdíjat, jogosultságot szereztek rá, évtiz edekig fizették a járulékot, vagyis nekik is jár a nyugdíj, függetlenül attól, hogy meddig akarnak aktívak maradni. Ráadásul a versenyszférában dolgozókkal szemben semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje a közszféra dolgozóit. Az oktatási, egészségügy i, szociális ágazat létszámhiánya miatt is meg
