Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - A férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségének biztosítása című politikai vita - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3158 És akkor egy következő, ami ma érkezett egyébként, kis szösszenet: „Jelenleg 62 éves vagyok, 46 év igazolt munkavis zonyom van, még két évet kell dolgoznom, de mindennap úgy érzem, hogy ezt már nem fogom megérni. Remélem, hogy a fel nem vett nyugdíjammal sikerül hozzájárulni egy középszerű, felejthető olimpia megrendezéséhez.” Ilyen és ehhez hasonló levelek tömkelege jö n hozzánk, szörnyű olvasni is sokszor ezeket az írásokat. És akkor még néhány adat, merthogy hiányolták az adatokat, bár önök semmit nem mondtak az égvilágon. Talán mindenki tudja, hogy a férfiak jóval hamarabb haláloznak el hölgytársaiknál, jelenleg az a helyzet, hogy a férfiak 33 százaléka, egyharmada (Dr. Selmeczi Gabriella közbeszól.) nem éri meg a 65 éves kort. Nem kell, Gabriella, ezen nagyon mosolyogni, ez így van! Igen, egyharmada elhullik a férfiaknak sajnos, akármilyen mosolygás van vagy bármi, 65 éves koruk előtt. Tehát már ez mutatja, hogy bizony kevesebb nyugdíjat kell a férfiaknak majd kifizetni annak idején. De ha már sikerül nyugdíjba eljutni mégis a maradék kétharmadnak, akkor bizony négy évvel hamarabb haláloznak el a hölgyeknél. Tehát megi nt jócskán kisebb az a réteg, amelyet érinthet egy ilyen támogatási forma. Itt van egy egyszerű kis lapocska (Felmutatja.), ez a korfa, megmutatja, hogy hány nyugdíjas van, férfi és nő. Egyik oldalon a nő, másik oldalon a férfi. Gondolhatják, a vastagabb a nők esete. Bizonybizony kétszer annyi gyakorlatilag a női nyugdíjasok száma ma Magyarországon, mint a férfiak száma. Arról már nem is beszélek, hogy azok a munkakörök, amikről itt már szó volt, azok bizony egytől egyig vagy nagyrészt, szinte 99 százalékb an, amelyek veszélyes munkakörök, azokat férfiak töltik be. Az egészségre ártalmas munkakörök nagy többségét férfiak töltik be. Azért még hál’ istennek, nem tartunk ott, hogy hölgyeknek kelljen a 120 kilós beteget mentősként lehozni az emeletről, mondjuk, hatvanegynéhány éves korukban. Reméljük, hogy nem is fogunk eljutni majd erre a szintre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) És hát a külföldi példákat is hiányolták, nagyon röviden, majd még lesz időm felszólalni. Kérem szépen, F ranciaországban nyugdíjkorhatárcsökkentés volt Sarkozy alatt, nemrég. (Az elnök ismét csenget.) Lengyelországban pár napja csökkentették a nyugdíjkorhatárt, Csehországban felülvizsgálják a nyugdíjkorhatárt, Horvátországban és Portugáliában pedig, kérem sz épen, pont az a 40 éves munkaviszonyrendszer működik… ELNÖK : Kérem, fejezze be! SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : …amit egyébként mi is be akarunk vezetni itt Magyarországon. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Soron következik Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP vezérszónoka. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az LMP támogatta ezt a politikai vitanapot, mint ahogyan egy éve támogattuk a népszavazási kezdeményezést is. Tettük ezt akkor is, most is azért, mert fontosnak tartjuk a vitát a nyugdíjrendszert érintő kérdésekről, és egyetértünk azzal, hogy a nyugdíjrendszer módosításra, reformra szorul. Ez nem jelenti ugyanakkor azt , hogy az eszközökben, a módosítás irányaiban egyetértünk a többi kezdeményező párttal. Először is fontos felidézni, hogy milyen út vezetett eddig a vitanapig. 2015ben Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének tisztségviselője kérdést nyújtott be a Nem zeti Választási Bizottsághoz, ami kimondvakimondatlanul a „Férfiak 40”ről szólt, arról, hogy a férfiak a nőkkel egyenlő feltételek mellett mehessenek nyugdíjba. Ismerjük a népszavazási kérdés kálváriáját. A Választási Bizottság elutasította a kezdeményez ést, arra hivatkozva, hogy a költségvetést érintő kérdésekről
