Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 29. kedd (192. szám) - Az ülésnap megnyitása - A közoktatás helyzetéről? című politikai vita - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3078 Ennek a meghatározása, én azt gondolom, az a feladat, amit az ehhez értő oktatáskutató szakemberek valamilyen módon kell hogy tudjanak kezelni. Egy dolog biztos, és ebben egyébként valóban egyetértünk, hogy alkalmazható tudással kell rendelkezni az isk olából kikerülőknek, legyen ez akár az iskola következő szintje vagy a munkaerőpiac, ha nem az, akkor van probléma, és ezt egyébként vissza is igazolták azok a felmérések, amiket itt végeztünk. Az iskolaigazgatót pedig bábnak nevezni, azt én nem tenném. Az iskolaigazgató az iskolának a vezetője, tehát az, hogy báb, azt én nem gondolom, hogy így legyen. Abban egyetértünk, erről már beszéltem is, hogy a pedagógusképzés megújítása, a tanárképzés továbbfejlesztése pedig egy kiemelt feladat, ahogy ezt említettem az összefoglalóban, első prioritással egyébként a projektjeink között valóban ez szerepel, hogy hogyan tudjuk a tanárokat még alkalmasabbá tenni a feladatok ellátására. A szabad iskolaválasztás pedig egy kérdés. Én azt gondolom, a rendszerváltozás után ez az egyik olyan vívmánya volt a magyar iskolarendszernek, amiről persze lehet majd egyszer értekezni, ebben a pillanatban, én azt gondolom, hogy itt azért ezzel kapcsolatosan a vélemények erőteljesen megoszlanak, hogy ezt bárki vissza akarná állítani, de e z egy olyan kérdés, amiről persze lehet vitát folytatni. Az iskolai autonómia egy érdekes kérdés. Az OECD igazgatója volt itt a múlt héten, s erről az ügyről beszéltünk, hogy hogyan kell ezt értelmezni, hogy mi működik jobban, ha teljes az iskolának a szab adsága abban, hogy mit tesz, vagy pedig ha az iskolarendszernek van egy jól meghatározott minimuma, de afölötti autonómia, amit az iskola eldönthet, az erőteljesebb. Ezeknek a kombinációja az, ami hatékonynak tűnik. Most ezt elkezdtük gyakorolni azzal, hog y azokat a rugalmas tanmeneteket létrehoztuk, ahol el lehet térni ettől. Lássuk meg ennek most egy nagyobb kísérletét, hogy hogyan akarnak és hogyan fognak az iskolák egyébként ezzel élni. Én azt gondolom, ennek a lehetősége nagyon nagy, pont ez az, amit k i lehet használni. A funkcionális analfabetizmusról Szabó Szabolcs képviselő úrnak: miniszter úr nincs itt, tehát erre nem tud reagálni, szóval, miniszter úr pontosan tudja, hogy mi a funkcionális analfabetizmus annak a tükrében, hogy ő erről egyébként tan ulmányt is írt, amit szívesen meg is jelenítünk. Tehát itt arról volt vita, hogy most ez hány százalékos és mit is jelent, úgyhogy szerintem ez egy kicsit a dolognak a félreértelmezése volt. Ami a szakgimná ziumot jelenti, egyik oldalról a magyar közösség azt mondja, hogy a szakképzés szintjét növelni kell. Érdekes módon egyébként az OECD is ugyanezt mondja. Magyarországon a szakképzés szintje alacsony, nem illeszkedik a gazdasági környezet elvárásaihoz, és a z OECD is azt javasolja, hogy ebben mindenképpen változtassunk. A szakgimnázium az az intézménytípus, ami pontosan ezt eredményezi. Azon túl, hogy érettségihez vezet, és egyébként felkészíti a felvételire azon a szakterületen óhatatlanul az adott tanulót, azon túl egyébként szakmát is ad, tehát ezzel lehet ezen a dolgon változtatni. Itt az egy nagyon rossz állapot, ha valaki csak egy érettségivel, de az egyetemet nem befejezve, esetleg onnét kiesve valahol úgy van a munkaerőpiacon, és messze nem pozicionál. Az egyébként, hogy a Magyarországon szerzett szaktudás, legyen ez középfokú szaktudás vagy egyetemi diploma, hogy ennek mekkora az értéke, meg kell nézni az OECD eredményeit. Ott a dolognak az elején szerepelünk. Részben azért szerepelünk ott, mert mondju k, Magyarországon nincs diplomásmunkanélküliség, 2,22,3 százalékos nagyjából ebben a pillanatban. Ugyanez igaz egyébként Európában, az alacsonyak között szerepelünk, ahol szakképesítéssel, tehát középfokú szakképesítéssel nagyon erőteljes az elhelyezkedé si lehetőség, és ezeknek a megtérülése is jó. Jó a megtérülése mind a személy szempontjából, tehát az egyén szempontjából, és jó a megtérülése egyébként a közösség szempontjából is, hiszen amit erre ráfordítunk, az ilyen szinten - számítás van mögötte, nyi lván ezt pontosan értik - nagyon jól térül meg. Tehát azt gondolom, hogy a szakgimnázium pontosan az az intézménytípus, ahol ezt a két ügyet egyszerre tudjuk kezelni. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a természettudományos tantárgy mennyire fontos. Én az t gondolom, hogy fontos; nem a matematika, fizika, kémia és biológia helyett,
