Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
3028 a mi adófizetői pénzünk, csak tesz egy ilyen kanyart Brüsszel felé, és onnan kapjuk vissza. Tehát mind az utolsó fillérig, mondhatjuk, hogy a saját magunk pénzét költjük. Tehát azt gondolom, ezért is fontos különösen is, hogy úgy bánjunk vele, hogy méltóképpen tudjunk elszámolni a választóinknak. Kerényi képviselőtársunk itt az előbb elmondta, hogy mi mindent örököl tek önök, kormányzati politikusok az előző kormányzati adminisztrációból. Én most szeretném egy kicsit kiegészíteni, illetve színezni az ön állításait. Elsősorban, én azt gondolom, meg kellene említenünk önmagát a régiórendszert, a magyar történelemtől és a történeti fejlődéstől teljesen idegen területi egységet, aminek semmilyen hagyománya nem volt, senki nem kötelezett minket arra, hogy pont ilyen típusú régiónagyságokat vállaljon be Magyarország, és valójában, mondjuk ki, ez komoly gátja volt az előző, 2 0072013as finanszírozási ciklusban a területfejlesztésnek, csakúgy, mint az értelmetlen fejlesztési célok; ebben abszolút egyetértünk kormánypárti képviselőtársainkkal is. Számtalan olyan cél volt megfogalmazva, ami már előre kódolta azt, hogy rosszul fo gnak hasznosulni az uniós források. Ami viszont már nem volt örökség, és amin változtathatott volna igenis az Orbánkormányzat, azok a gyerekbetegségek, amiket jó lenne kinőni és a jelenlegi programozási ciklusra ezeken már túllépni. Ezekből én csináltam e gy gyors összesítést, hogy mi mindenre gondolok. Például rögtön itt van a felülszámlázások kérdése. Vitán felül áll, hogy az összes európai uniós pályázat, amit mi általában kritizálni szoktunk és komoly vizsgálat alá vetünk, ez az első és legkeményebb pon t, ami szerintünk problémát okoz. A legutóbbi példát hadd mondjam: Tamásiban eszközbeszerzés egy uniós pályázat részeként. Egyszerű, székekre való párnák 12 ezer forintba kerültek. Konyhabútor, egy teljesen egyszerű polc 600 ezer forint. És valamilyen módo n ez átmegy azon az ellenőrzési szűrőn, amit önök állítottak fel. Aztán a másik ilyen gyerekbetegség a hanyag kivitelezés. Számtalan olyan vidéki településen voltam, ahol közterületfelújítást csináltak, és olyan hullámos volt a térkő burkolat, mint a hara gos Balaton. Valami miatt ez sem tűnt föl az uniós pályázatot ellenőrző szerveknek. Miért nem? Hanyag kivitelezés, ennek nagyonnagyon sok példáját tudnám még említeni. Majd a későbbiek során fogok ilyen példákat mondani. A másik ilyen nagyon nagy probléma szerintünk a személyre szabott közbeszerzés. Nem kell túl messzire mennünk, hogy innen is egy példát hozzak önöknek: Rogánia. Itt vagyunk az V. kerületben, a Főutcaprojekt kapcsán, 15 milliárdos projektről beszélünk, 10 milliárdot követelt volna vissza a z OLAF azért, mert egyetlenegy baráti vállalkozás képére és hasonlatosságára volt kiírva a közbeszerzés, és tudjuk, hogy ezek is egy rendkívül hanyag kivitelezés során lettek aztán elköltve. De a szabálytalan elszámolásokról is kell egypár szót ejtenünk, v agy aztán a fenntartási kötelezettség időszakában arról, hogy semmit nem tesznek azért, hogy valójában érvényesüljenek vagy eredménnyel tudjanak működni a pályázatból elköltött források. Itt is csak egyetlenegy példát hadd említsek meg. Szintén nemrégiben voltam lent Bükkösdön, Baranya megyei kistelepülésen, térkőüzem épült 50 millió forintért. A későbbiek során kértem is, hogy legyen külön utóellenőrzés, mert akárhányszor voltunk azon a településen, soha nem volt munkavégzés ebben a térkőüzemben. Amikor ot t voltunk, azt kellett hogy tapasztaljuk, hogy az ottani kivitelezés maximum 23 millió forintjába kerülhetett a magyar államnak, ennek ellenére 50 millió forintot valahogy sikerült leszámlázniuk. Az ottaniak elmondása szerint nem újabb és újabb munkahelye ket teremtettek, hanem egyszerűen a közmunkások voltak odavezényelve. És így tovább. Sajnos eredménytelenül zárult ez az ellenőrzés, nem értem, hogy miért. Meg kell említenünk még a csatornaberuházásoknak a, mondjuk így, állatorvosi lovát. Miért? Azért, mert a KEOPforrások most már KEHOPforrásokként fognak elköltődni, hasznosulni. És ez különösen is érzékeny probléma, hiszen ide legtöbb esetben vonnak be lakossági önrészt is, és ezért is lenne fontos, hogy különösen is pontosan és korrekt módon legyen elszámolva. Tucatjával tudnám mondani azokat a településeket, ahol teljesen inkorrekt módon jártak el, mind a mai napig
