Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
2980 kérem önöket, hogy sorolják, legyenek kedvese k azokat a magyar nagyvállalatokat, akik ebből a sok ezer milliárd forintból munkahelyeket teremtettek Magyarországon. Hölgyiem és uraim, ilyenek nincsenek. Magyar cégeket külföldön nem ismernek, a magyar cégek, az ipari cégek, a termelő cégek gyakorlatila g egy nem létező kategória. Amire most jelenleg képesek vagyunk, az az, hogy a mindössze 144 ezer magyarországi alkalmazottat foglalkoztató járműiparban vagy éppen a 140 ezer alkalmazottat foglalkoztató élelmiszeriparban biztosítjuk a szorgos magyar munkás kezeket. Kismértékű az innovációs hajlandóság ezeken a szektorokon belül is, ahogy a Supply Chain Monitor egyik elemzése rámutatott, az Audinál például bőven 10 százalék alatti, mindössze 6 százalékos a magyar hozzáadott érték részaránya, miközben a kormán y egyébként ennek szöges ellenkezőjét kommunikálja. Megjegyzem, a növekedésen nem lehetett segíteni oly módon, ahogy azt a kormány tette. A számok, a tények sajnos makacs dolgok. Érdemes megnézni azt, hogy például a hét darab NUTS 2es magyarországi régiób ól négy régió Európa húsz legszegényebb földrajzi régiójának egyike, Magyarország lakosságának fele, területeinek kétharmada körülbelül ezeken a területeken található. Tehát látható az, hogy Magyarország számára alapvetően szegénységet, leszakadást hozott az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt időszak. Nem zárkóztunk föl, leszakadtunk Európától - ezek sajnos a fájdalmas tények. Látható az, hogy a kormány nem tudott mit kezdeni azzal sem, hogy a források elosztásában célszerűségi szempontokat és a tiszte sség szempontját egyszerre érvényesítse. Hát, én magam például Szilágyi György képviselőtársammal találtam 21 milliárd forintnyi közpénzt, amit 74 darab offshore cégnek osztott el a kormány. Ezeket az offshore cégeket támogatáshoz juttatta, noha egyébként nem volt a tulajdonosi körük ismert, és a nemzetgazdasági szempontú átláthatóság követelményének ezek a cégek nem feleltek meg. Amikor Lázár miniszter úrhoz fordultam azzal kapcsolatban, hogy az offshore cégek mögött álló természetes tulajdonosokat nevezze meg, akkor a Lázár úr inkább elment bíróságra pereskedni, de nem adta ki ezeknek az embereknek az adatait, holott egyébként közérdekűadatigénylés során ezeknek az adatoknak a megismerésére mindenkinek, nem csak országgyűlési képviselőnek joga van. Fontos látni azt is, hogy a célszerűségi szempontoknak nemcsak a korrupciós mechanizmusok miatt nem felelt meg a kormány, hanem azért sem, mert olyan dolgokra költötték el a pénzt, aminek semmilyen multiplikátor hatása nem volt, és bár a kormány jelenleg azzal k ampányol, hogy majd a pénzeknek a 60 százalékát gazdaságfejlesztési célra fogja felhasználni, már most borítékolható, hogy ez nem fog megtörténni, és a gazdaságfejlesztési célok alatt egyes kisvárosok főterének lebetonozását, szökőkútépítést és minden olya n klasszikus álmot értenek majd, ami a fideszes polgármesterek számára a gazdaságfejlesztéssel egyenértékű. Azonban az üzletemberek röhögnek az ilyesmin, mert tudják, hogy nem fog tartós beruházásként működni, nem fog munkahelyeket teremteni. Ezen a gazdas ágpolitikán kellene változtatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hadházy Sándor képviselő úrnak, Fideszképviselőcsoport. HADHÁZY SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy mi most a 20072013, illetve 20142020 közötti uniós támogatási források felhasználásáról beszélhessünk, vissza kell tekintenünk 2004re, az uniós csatlakozás idejére. (18.00) Akkor a csatlakozást követően elkezdődö tt egy előkészítő munka, egy tervezőmunka, amelynek irányításával, vezetésével Baráth Etelét bízta meg az akkori kormányzat. Mindenki azt gondolta
