Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 28. hétfő (191. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2936 képviselőcsoportjának 48 per c, a független képviselőknek pedig 9 perc áll rendelkezésére. A frakciók részére biztosított időkeretek magukban foglalják a 1515 perces vezérszónoki felszólalások idejét is. ELNÖK : Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Először a kormány vitaindítójára kerül sor, 40 perces időkeretben. Megadom a szót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! Öné a szó. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója : Igen tisztelt Eln ök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár a házszabályi rendelkezések szerint az elnök úr által ismertetett keretek között az hangzott el, hogy a kormány kezdeményezte a parlamenti vitanapot, kötelességem, hogy ismertessem képviselőtársa immal azt a helyzetet, hogy Schmuck Erzsébet frakcióvezető asszony volt az, aki fölvetette, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési keretek kapcsán a parlament ellenőrzési jogkörét szélesíteni kell, és alkalmat kell keríten i, alkalmat kell találni arra, hogy az Európai Bizottság és a Magyarország között zajló pénzügyigazdasági elszámolási folyamatokra a parlamentnek sokkal korrektebb, sokkal szélesebb körű hozzáférése és rálátása lehessen. Ennek jegyében mérlegelte a kormán y a javaslatot két szempontból. A kormány arra vállalt kötelezettséget, hogy negyedévente jelenti a parlamenti képviselőknek azt, hogy a Magyarország számára 2014 és 2020 között biztosított európai uniós források felhasználásának rendje hogyan halad, másré szről pedig parlamenti vitanapot kezdeményezünk annak áttekintése céljából, hogy a fejlesztéspolitikai célok, az ország társadalmigazdasági fejlesztésének ambíciója milyen viszonyban vannak egymással. A kormány részben arra kötelezte saját magát, hogy szá mot adjon a parlamenti képviselőcsoportoknak és képviselőtársaimnak arról, hogy negyedévente mit végez, másrészről pedig lehetőséget biztosítunk a parlamenti képviselőtársaink számára, hogy az áttekintésen és a betekintésen túl konkrét észrevételeket is te gyenek. Bár nem a legizgalmasabb és talán nem a legfrekventáltabb része a mai közbeszédnek az, hogy az európai uniós források felhasználása hogyan zajlik, ami nyilvánvalóan talán a munka bizonyosfajta elismerése is lehet, mert minél kevesebb szó esik valam iről a magyar közéletben, az annál kevesebb botrányt jelent, és ez azt jelenti, hogy a dolgok talán rendezettebben haladnak, mint korábban, fontosnak gondolom azt, hogy konkrét ügyekre is kitérjünk. Tehát először, ha meghatározzuk azt, hogy mi a kerete a m ai parlamenti vitának, akkor abból kell kiindulnunk, hogy a legutóbbi parlamenti vitanapon tisztáztuk azt, hogy ezek a források érdemben támogatják Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseit, még akkor is, ha ezek a források nem ingyen adattak. Ezeknek a forrásoknak ára van. Annak a vitának van és lesz is értelme a következő időszakban a kohézió jövőjét illetően, hogy ezt Magyarország kapja, Magyarország adja, Magyarország haszonélvezője vagy mások a haszonélvezők. Nem olyan régen Németországban zajlott e gy vita ezzel kapcsolatban. Lengyelország és Németország között időnként politikai viták és politikai feszültségek jellemzik a hétköznapokat. Ennek kapcsán az Európai Unió egyik biztosa elmondta, hogy Németország nem nettó befizetője az Európai Uniónak, ha nem az Európai Bizottság által biztosított kohéziós alap nettó haszonélvezője. Ugyanis német kormányzati számítások szerint Németországban az építőiparnak juttatott összeg 80 százaléka vándorol vissza Németországba. Abból az összegből, amit Lengyelország k ap, tehát 80 százalék visszamegy Németországba, és közvetve a német gazdaságot erősíti. Ez egy európai biztos álláspontja, egy német európai biztos álláspontja, ami Németországban nagy figyelmet váltott ki az elmúlt néhány hétben. Tehát nyugodtan mondhatju k, hogy a nettó befizetők közül vannak, akik nettó haszonélvezők, és a nettó haszonélvezők között Németország első helyen jár. Az tehát egy érdekes intellektuális polémia, ismertek a jegybank számításai ezzel kapcsolatban Magyarországon, hogy vajon Magyaro rszág pozíciója mi ebben. Megkérdőjelezhetetlen, hogy Magyarország komoly fejlesztési
