Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2852 Tehát magyarul: ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, hiszen ugyan államtitkár úr - ha jól értettem az előbb a szavait - azt mondta, hogy Magyarország nem összeszerelő üzem, szerintem helyes volt az az állítás, aki azt mondta, hogy de, Magyarországot szerinte még mindig lehet összeszerelő üzemnek minősíteni. Természetesen biztos, hogy lehet még húsz másik vagy akár még több céget is említeni, ahogy államtitkár úr mondta, ami a jó példa, de alapvetően a kormányza ti gazdaságpolitikából, a kormányzati intézkedésekből nem az rajzolódik ki, amiről sokan beszélnek, nevezetesen hogy egy magasabb hozzáadott értékű munkahelyteremtésre törekedne a kormány. Arról nem is beszélve, hogy mennyire fenntarthatóak a gazdaságban e zek a munkahelyek, hiszen az látszik, hogy nemcsak új beruházások jönnek létre, nemcsak új cégek alakulnak, hanem bizony meg is szűnnek álláshelyek. A Költségvetési bizottságban meghallgattuk Varga Mihály miniszter urat, és szerintem a miniszter egyébként egy korrekt felvezetést és előterjesztést tett, és ezért az oktatás mellett a másik oldal, ami a foglalkoztatáshoz erősen kötődik, a gazdaságpolitika. A miniszter két kihívást említett: az egyik a versenyképesség kérdése értelemszerűen, a másik pedig a növ ekedés és a befektetések kérdése. Ő maga is úgy azonosította ezeket a területeket, hogy bizony itt van mit tennie még Magyarországnak, hiszen a versenyképesség tekintetében a magasabb hozzáadott érték, a termelékenység, a hatékonyságnövelés, ha most a fogl alkoztatásról beszélünk, akkor egészen biztosan még komoly fejlesztésre szorul. Valóban, miniszter úrnak volt egy állítása, amit én túl optimistának tartok: a vita arról szólt, hogy vajon, amikor az EUs források tekintetében kisebb intenzitás, kevesebb fo rrás áll majd rendelkezésünkre, akkor vajon, azt a gazdasági növekedést és azt a beruházást, amit jelenleg ezekből a forrásokból valósítanak meg a cégek, hiszen a külföldi működőtőkebeáramlás alacsony, a GDPhez arányított mértékben ez 20 százalék környék én van, az előző években még alacsonyabb volt, ami pont a reprodukcióra elegendő csak. Tehát ebből kifolyólag, ha kiesnek ezek a források vagy kisebb források állnak a rendelkezésünkre, akkor nagy kérdés, hogy honnét tudjuk a gazdaság motorját jelentő forr ásokat, beruházásokat biztosítani, amiből természetesen utána aztán fenntartható és reményeink szerint magasabb hozzáadott értéket produkáló munkahelyeket lehet teremteni. Tehát magyarul: lesz még egy vitanapunk, ami az európai uniós forrásoknak a hatékony ságáról fog szólni, ha jól emlékszem, talán a következő héten vagy hétfőn, egészen biztosan, talán szerencsés volt ilyen szempontból a rendezés, hogy érdemes ezt a két vitanapot ilyen szempontból is összekötni. Tehát ha ezekről a kérdésekről beszélünk, akk or fontos hosszú távban gondolkodni, és ezeket a problémákat valószínűleg hosszú távon a közmunka nem fogja kiváltani. Éppen ezért egy kicsit hosszabb távban kell meghatározni a célokat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormány nevében V. Németh Zsolt államtitkár úr jelentkezett szólásra. Tessék! V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar Zoltán képviselő úrnak az agrárium területén lé vő munkaerőhiánnyal kapcsolatos gondolataira reflektálnék néhány szóban. Először is hadd rögzítsem, képviselő úr, hogy kifejezetten a foglalkoztatás terén az agrárium jól teljesített az elmúlt években. Nagy István államtitkár úr ezt egészen biztosan az elő zőekben is elmondta, hogy a hat év alatt a mezőgazdaság foglalkoztatása 27,2 százalékkal, 46 800 fővel növekedett. Növekedett annak ellenére, hogy tudományos műhelyek vagy akár szakmai szervezetek is azt jósolták minden fórumon, konferencián, hogy az agrár iumban a foglalkoztatottak száma hosszú távon csökken, sokkal kevesebb ember fogja előállítani egyegy adott ország élelmiszerszükségletét, nyilván a technikai fejlődéssel és akár az üzemméretek növekedésével kapcsolatban. Eredményes
