Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A munkaerőhiány okairól és a szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR (Fidesz):
2819 mintha 2010ben a Kánaán lett volna Magyarországon, mintha tejjelm ézzel folyt volna minden, csöpögött minden, a jó meg aztán különösen jött az ország népére, mindenki jól élt, a forint alacsonyan repült a svájci frankhoz képest, minden rendben volt. Ezt állítják napról napra, amikor szeretnénk megmagyarázni, honnét indul tunk. És nincs itt képviselőtársunk a KDNPből, Hollik István, akit idéztek, és gúnyolódtak rajta, hogy Jókait már másodjára idézi. Kiváló idézet egyébként, amit elmondott. Higgyék el, aki a múltból nem tanul, a jelenből sem fog tudni semmit sem megérteni, és a jövőt hagyjuk már. Tehát éppen ezért szeretnénk mi is ebből tanulni. De mindig elfelejtik, ezért el kell mondanunk, hogy honnét indultunk. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) Tisztelt Képviselőtársaim! Be szoktam időnként én is szólogatni vagy ki abálni, ezt nem tagadom, de meghallgatom mindig képviselőtársaimat, akárhonnan is szólnak. Nézzük először is: 2003ban vagyunk, mi magunk gazdálkodunk otthon a családommal, almát termesztünk, ez nem titok. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk 2003ban, hiszen 2002től kezdve egy új segélyezési rendszer jött a gazdaságba, illetve a költségvetési alrendszerekbe. Pár év alatt megnégyszereződött a segélyezések mértéke, költségvetési számai, a korábbi 120ról 480 milliárd forintra mentek, és 2003ra eltűntek, mondha tnám képviselőtársunk választókörzetét is, eltűntek a kétkezi munkások. Ha Erdélyből, Románia más részeiről nincsenek szedő emberek sem a szőlőkben, sem a paradicsomföldeken, sem a gyümölcsösökben, akkor BácsKiskunban, de a Hajdúságban, Szabolcsban nincs, mert hogy is lenne, le lettek szoktatva a munkáról. (Gőgös Zoltán: Már hat éve ti kormányoztok.) Zoli, hallgass végig! Hallgass végig, Zoli! Jó, csak kicsit szeretném megnevelni Gőgös képviselő urat. Tehát a lényeg az, ha figyelne és értené, arról van szó , hogy eltűntek a segélyezési rendszerek következtében azok az emberek, akik korábban idénymunkában egy évben, márciustól októberig, novemberig jöttek dolgozni a mezőgazdaságba. Agrártérség vagyunk, nem tudunk mi autógyárakat fenntartani. (Gőgös Zoltán köz beszól.) A következő: az önök kormányzása alatt képesek voltak odáig juttatni bennünket, gyakorlatilag a segélyezési rendszer megemelésével azt a hatást érték el a társadalom többi részében, akik bérből és fizetésből éltek, hogy megdöbbentek azon, hogy hog y a francba van az, hogy az ország elég komoly, több százezres réteget tart el, akik gyakorlatilag így is tudtak élni, hogy nem kellett dolgozniuk, csak segélyt kaptak, és az ország népe mindenben kisegítette. Akik segélyből éltek, rájöttek, hogy így is le het, sőt így érdemes igazándiból élni. Tehát nem kaptunk lehetőséget arra, hogy őket ebből a világból kirángassuk. Ez így ment nyolc éven keresztül. A másik nagyon fontos időpont ebben a visszatekintésben 2004. május 1je, amikor beléptünk az Európai Uniób a. Országszerte nappali fényben egyébként rengeteg tűzijátékot indítottak az égnek, ez jelezte már akkor, hogy az uniós csatlakozással csak gondok lesznek. (20.40) Gyakorlatilag az a szentháromság, amit az uniós csatlakozá skor elfogadtunk, a szabad tőke, az áru és a munkaerő áramlása, ez gyakorlatilag, ha úgy vesszük, megpecsételte NyugatEurópa irányába KeletEurópa munkaerőpiacait, hiszen az a különbség, ami a mai napig fönnáll, és volt itt, hogy persze, mert Mohácsig vis sza akarunk menni, nem, de tény és való, hogy a munkaerőpiaci helyzetet nagyban befolyásolja az, hogy NyugatEurópában, Ausztriában közel négyszerese, Németországban szintén négyszerese a bérek mértéke annak, amit ugyanazért a munkáért Magyarországon kapna k. Az is igaz, hogy milyen dolog az, hogy a NyugatEurópából idejött autógyártó cégeknél háromszornégyszer annyi a bér az anyagyárakban Németországban vagy más országokban, mint Magyarországon, de azért jelzem, hogy a kecskeméti, illetve az ország más rés zein lévő gyárakban szerintem nagyon sok betanított munkás és szakmunkás, aki nem kapott munkát más helyen, és ha tudna mobil lenni, azzal a 200 és 450 ezer forint közötti fizetéssel, ha beáll a sorba és elkezd dolgozni, szerintem megelégedne, sőt azok a m unkások, akik elmentek tőlünk, inkább segélyen akartak élni, azok is elfogadnák, ha dolgozni még tudnának vagy akarnának.
