Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
2739 A Corvinlánccal kapcsolatban ebben a Házban már több alkalommal és több vita is fo lyt, nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslat vitájában ezeket figyelmen kívül hagyni nem lehet. Itt engedjék meg, hogy Isépy Tamás képviselőtársunknak egy 1999es fölszólalását idézzem a Ház elé, aki egy szellemes bonmotval próbálta elütni a kritikák élét, am i akkor is a Corvinlánc kitüntetéssel kapcsolatban fölütötte a fejét, talán hangosabban, mint manapság. „A rendkívüli érdem ismertetője az, hogy azok is kénytelenek dicsérni, akik a legjobban irigylik” - vezette föl a vitát annak idején Isépy Tamás képvis előtársam, akinek szellemességéhez és fölkészültségéhez ennyi év távlatából sem férhet kétség, és pontosan idézte föl ennek a kitüntetésnek a jelentőségét. Ha megengedik, fölhasználom az alkalmat arra, hogy ezzel kapcsolatban egy rövid áttekintést adjak, é s a törvényhozás figyelmébe ajánljam azt, hogy a kormánynak kötelessége volt a Corvinláncról rendelkező kormányrendeletek mellett az Országgyűléshez fordulni, hiszen egy jelentős változás áll be a kitüntetési rendszerben a Corvinlánc Testület fölállításá val. Ugyanis egy olyan köztestület fölállítására teszünk javaslatot egy kitüntetéshez kötve, amely ennek a kitüntetetti körnek a munkáját a magyar szellemi és tudományos életben érdemben fogja segíteni. Annak idején, a 20as években alakult egy izgalmas bi zottság, Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója részvételével, akinek az volt a feladata, hogy a Monarchia bukása után és a trianoni súlyos válság következtében az új államrezonhoz az állami kitüntetési rendszert a művészetek és a tudomán y területén megpróbálja igazítani. Hiszen az a kitüntetési modell, ami 1918 előtt az OsztrákMagyar Monarchia területén és így Magyarországon is a képzőművészet, a tudomány, az oktatás, a kultúra legjelesebbjeit illette, megszűnt. 1920 után, ’22ben talán fölállításra került a Magyar Érdemrend, a 20as évek második felében pedig arról gondolkoztak az előttünk járók, Klebelsberg inspirációja alapján, hogy vajon hogyan lehet egy olyan kitüntetési rendszert fölállítani, amely pártokon átnyúlva, világnézeti meg közelítéstől és elkötelezettségtől függetlenül alkalmas arra, hogy a magyar tudományos és szellemi teljesítményt megalapozza. Klebelsberg azt mondta, hogy: „A magyar élet egyik sajnálatos hibája, hogy minálunk az utód rendszerint nem folytatja elődjének me gkezdett munkáját, annak irányával rendszerint szakít, művét nemegyszer lerombolni igyekszik. Azért marad a politikai életben annyi reformtorzó, az irodalmi és tudományos téren pedig annyi megkezdett, de be nem fejezett sorozatos publikáció.” Mind 1999ben , mind 2010 után, vagy az Antallkormány idején, hiszen Antall József fejében is megfogalmazódott a Corvinlánc visszaállításának lehetősége, de alapvetően mégiscsak a 20as évek végén és a 30as évek elején, amikor a kitüntetési rendet fölállították, a Co rvinláncot, a Corvinkoszorút és az ehhez kapcsolódó jelvényt, a cél az volt, hogy egy pártoktól teljesen független és a politikai határokat átívelő, az összteljesítményt értékelő rend jöjjön létre. Egy olyan kitüntetés és nemzeti elismerés, amely nem egy egyedi produktumot jutalmaz, illet, hanem egy életműnek az elismerése. Részben a múlt megbecsülése, részben pedig a teljesítmény elismerése. Nekünk, magyaroknak nagy nemzeti erényeink mellett talán a legnagyobb hibánk abban van, hogy nincs meg nálunk a ke llő kohézió, nincs meg a kellő kohézió személyes tekintetben, és gyakoriak közöttünk a viszályok, de nincs meg nálunk a kellő kohézió különösen tárgyi tekintetben. Valahogy nem tudjuk a kérdéseket a maguk nagy összefüggéseiben tekinteni, hanem majdnem önké nyesen kiragadunk időnként egyegy kérdést, amely divatba jön, nem is tudni, mi okból, és akkor ezt a kérdést önmagában akarjuk megoldani, tekintet nélkül a rokonproblémákra. Szintén Klebelsberg indokolta a kultúrpolitikájának számos elemét a 30as évek el ejéig ezzel a gondolatsorral, ami, azt gondolom, ma is kellőképpen aktuális akár a tudomány, a politika vagy a tudományos teljesítmények és a művészeti eredmények területén. (14.40) A kormánynak az volt a célja, hogy a 20022010 közötti baloldali kormányok idején partvonalon kívülre félretett Corvinlánc rehabilitációjával 2010 után a magyar tudományos élet legjelesebb elismerése szülessen meg, kapcsolódva nyilván ahhoz az időszakhoz, az 19201944 közötti
