Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A hivatalos statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2703 megfelelően nem hozta nyilvánosságra a költségvetésre vonatkozó alapadatokat, hanem ezt kifejezetten a választások utánra időzítették, hogy a magyar embereknek ne legyen valós döntéshozatali lehetőségük akkor, amiko r valóban döntést kell hozni arra, hogy merrefelé menjen az ország sorsa. Kérdéses persze - és ez utólagosan csak egy teoretikus kérdés , hogy miként alakult volna a 2006os választásoknak az eredménye, amennyiben ezek az adatok nem a választásokat követő en, hanem már azt megelőzően is nyilvánosságot kapnak. És tudja, Bárándy képviselő úr, gyakran hallom azt MSZPs képviselőktől, hogy Magyarországon nincs demokrácia, nincsenek meg azok a biztosítékok, súlyok és ellensúlyok rendszere, ami garantálni tudná a zt, hogy Magyarország valóban 1990 óta egy folyamatos demokratikus pályán fejlődjön, hanem ebben ellentétes folyamatokat látnak. Csak amikor önök mindig példát hoznak, például az Egyesült Államokat, akkor mindig elmondják azt, hogy milyen tanulságokat tudn a levonni a magyar államigazgatási rendszer például az Egyesült Államok működő rendszeréből, és ezeket hogyan tudná átemelni. Például az, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeknek a vezetőinek a kinevezési időszaka hosszabb, mint egyegy politikai ciklus, azt gondolom, hogy ez pont ennek a biztosítéka. Ha jól tudom, pont az amerikai elnökválasztást követően Trump elnök úrnak, megválasztott elnöknek lesz az egyik feladata egy olyan főbírónak a kinevezése, akinek a mandátuma lényegében élethosszig tartó mandá tum. Mi pont azt gondoljuk, hogy egy demokráciának egy alapbiztosítéka az, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeknek a vezetősége, az elnöke, az elnökhelyettesei kormányzati mandátumokon átívelően kapnak felhatalmazást különböző munka végzésére. Itt javasl om Hadházy képviselő úrnak tisztába kerülni a tényekkel, mert a KSH elnökét valóban 7 évre nevezik ki, de felmentési lehetőség nincs a miniszterelnök kezében. Tehát ismételten egy olyan állításával találkozunk, amelyben csak félig bontja ki az igazság fona lait, majd mint az ön által említett székelyek, elmondja az igazságot, csak nem akkor és nem azon a helyen, ahol azt elkezdi. A Jobbik felvetésére: engedje meg, képviselő úr, hogy azért egy kérdést megpróbáljak értelmezni. Az én nézőpontom szerint az, aki dolgozik, és most indifferens, hogy milyen munkát végez, dolgozik, az munkavállaló. Az egy másik vita, hogy az a kereset, amit ő meg tud keresni, akár közfoglalkoztatottként, akár az állami szférában vagy a piaci viszonyok között, az elegendőe a megélheté séhez. Tehát azt a vitát én hajlandó vagyok lefolytatni. De azt nem tudom hogyan értelmezni, hogy önök a munkavállalói kör egy jelentős részéről nem hajlandóak tudomást venni. 2010ben azt mondta a jelenlegi kormány, hogy vállaljuk tíz év alatt egymillió ú j munkahely létrehozását. 20102016ig 650 ezer fővel tudtuk növelni a munkavállalóknak a létszámát. Az egy legitim vita, hogy érdemese vagy tudunke valamit tenni annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatásból még hatékonyabban tudjunk átvezetni embereket a piaci foglalkoztatás viszonyai közé, vagy a közfoglalkoztatáson belül ott, ahol nincs a piaci foglalkoztatásnak reális esélye, egyes országrészeken ez sajnos adottság, ott magasabb bérezést tudjunk elérni. De azokat az embereket, akik 2010et megelőzően anélkül kaptak az államtól bármilyen juttatást, hogy azért egy fűszálat nem kellett keresztbe tenniük, most pedig valamilyen társadalmilag hasznos munkát végeznek, szerintem nem szabad és nem lehet összemosni egymással. És azt kérem, hogy ezeket az emberek et ne nézzék le, azokat az embereket, akiknek adott esetben lehetséges, hogy önhibájukon kívül, de nincs más lehetőségük más típusú munkát végezni, és azt gondolom, hogy aki munkát végez, az pedig igenis, benne kell hogy legyen a foglalkoztatási statisztik ákban. Az infláció kérdése. Ez megint egy olyan történet, amellyel nehéz mit kezdeni. (Egyed Zsolt: Azt elhiszem!) Tehát nemzetközi sztenderdek határozzák meg minden országban, minden európai uniós tagállamban is, hogy az inflációt milyen tényezők alapján kell számolni, és ezek alapján a számok alapján kijön egy szám az egyenletnek vagy a képletnek a végén. Ez vagy azt mutatja, hogy van infláció, vagy azt mutatja, hogy nincs infláció. Bárhonnan nézem a számokat, az a szám ugyanazt mutatja. Az értelmezési ké rdés az persze teljesen más, hogy ebből milyen következtetéseket tudnak levonni.
