Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 23. szerda (190. szám) - A hivatalos statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2704 Hogy a statisztikák készítésében vegyenek részt piaci cégek, szerintem ez nonszensz. Vannak olyan típusú állami feladatok, amelyeket kötelezően az állami apparátusnak végre ke ll tudni hajtania. Egy komolyan vehető állami apparátusnak ezt meg kell tudnia csinálni. A magyar statisztikai rendszer az európai sztenderdek szerint is mércének számít, és azt gondolom, hogy ez nem attól függ, hogy vane bármilyen együttműködésük piaci c égekkel. Nem tudok elképzelni olyan piaci szereplőt Magyarországon, akinek komolyabb szakmai kompetenciája, komolyabb kutatási történeti háttere vagy hozzáférési lehetősége van bármilyen olyan információhoz, amelyben jobb munkát tudna végezni, mint a Stati sztikai Hivatal munkatársai. Tehát nem gondolom azt, hogy itt helye lenne bármilyen piaci együttműködésnek. Tudja, képviselő úr, arról is sokat vitázunk itt az Országgyűlésben, de én követem a parlamenti pártok felszólalásait különböző szakmai konferenciák on is, hogy miként változik meg a XXI. században a társadalmigazdasági rendszer működése a XX. századhoz képest. Azt látom, hogy abban evidencia van, bármelyik pártnak nézem a felszólalásait, hogy az tényszerű, hogy a XXI. század teljesen más dimenzióban értelmezendő. Ha ezt az állítást megfogalmazzák, és ezt evidenciának tekintik, akkor hadd kérdezzek vissza: azokat a mérőszámokat vagy azokat a gyakorlatokat, ahogy mi mérjük különböző társadalmi folyamatoknak az alakulását, akkor miért nem tekintik eviden ciának, hogy ezt is meg kell változtatni? És az erre vonatkozó európai uniós kezdeményezések magyarországi átvétele az nem arról szól, amit önök akarnak mondani, hogy itt bármilyen statisztika manipulálásra kerül, hiszen maga az adat az a Statisztikai Hiva tal munkájának az eredménye, hogy előáll egy adat. Az, hogy ezt hogyan értelmezik, az pedig nem a Statisztikai Hivatalnak a feladata; az különböző interpretációk alapján megtörténik itt a parlamentben, szakmai szervezetekben, és ez alapján döntenek úgy val óban a befektetők is, hogy jönneke Magyarországra vagy sem. Hál’ istennek, azt gondolom, egyre többen jönnek, és ez például a hitelminősítések tekintetében is azt igazolja, hogy a magyar gazdaság jól működik. Hadházy képviselő úrnak is szeretném mondani, hogy érdemes lenne különbséget tenni a között, hogy mi az adat és mi az adatnak a magyarázata. Az egyik számonkérhető a Központi Statisztikai Hivatalon, a magyarázata az nem. És az is, hogy ha normális Magyarországról beszél egy képviselő, akkor az is szám onkérhető, hogy ha az a kormánytag, aki egy törvényjavaslatot képvisel, végighallgatja a képviselőt, és próbál arra reflektálni, legalább a szemkontaktust kapja meg vagy a figyelemnek a tiszteletét képviselő úrtól. Úgy látszik, ez a műfaj még az ön normáli s Magyarországán nem működik. Remélem, hogy érdemi információkat kap adott esetben a repülővezetésnek a fontos tanulságairól. Képviselő úr, az megint a féligazságaihoz tartozik, amit miniszterelnök úr szájába próbált adni. Miniszterelnök úr soha nem mondta azt, hogy nincs korrupció Magyarországon. Miniszterelnök úr azt mondta, hogy zéró tolerancia van a korrupcióval szemben. Ha nem lenne korrupció Magyarországon, abban az esetben nem lennének büntetőfeljelentések, nem lennének bírósági döntések különböző ko rrupciós ügyekben. (Kunhalmi Ágnes: Nem elég!) Azt mondta, hogy zéró tolerancia van Magyarországon. Az eximbankos kérdése kapcsán szeretném felhívni a figyelmét, hogy hat európai ország statisztikai hivatala vitatkozik egymással, illetve az Európai Bizotts ággal azon, hogy a statisztikai számítás szerint milyen állami kiadásokat hogyan, miként kell számítani. Engedje meg, képviselő úr, hogy arra is felhívjam a figyelmét, habár az LMPnek nehéz a viszonyulását az európai kérdésekhez figyelembe venni, mert úgy próbálja a közösség értékeit megóvni, hogy közben figyelmen kívül hagyja azt, hogy ez a közösség számtalan lemondással és számtalan lehetőséggel is jár. Egy ilyen lehetőség, ami miatt az Európai Közösség tagjaivá váltunk 2004ben, az a szabad munkaerőára mlásnak a kérdése. Tehát én el tudom fogadni, hogy önök ezt egy negatív tendenciaként tekintik, hogy jó pár magyar dolgozik az Európai Unió területén belül, Magyarországon kívül, és hogy ezeket az embereket önök le szeretnék vonni a statisztikai
