Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 14. szerda (167. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
250 képviselőtársam ezzel nagyjából tisztában van: teljesen más az energiaellátó rendszere, nem lehet kiépíteni párhuzamosan a kettőt, nem lehet energiatárolásban és energiaellátásban, vezetékhálózatban párhuzamosan kiépíteni két r endszert, az ország vagy erre megy, vagy arra megy. Nem lehet ezermilliárdokat ráfordítani energiahálózati rendszerekre párhuzamosan úgy, hogy mind a kettőt kiépítsük - ez az egyik. A vízi erőművekre már nem is szívesen reagálok, mert tényleg engem is felb őszít, mint ahogy felbőszítené Illés Zoltánt, tehát nonszensz, mert olyan pici hatékonysággal, olyan pici kapacitással lehet a befektetéshez képest energiát termelni, olyan áron, hogy közben tönkreteszi a tájat, a mezőgazdaság vízellátási rendszerét, tönkr eteszi a folyóknak a teljes ökológiai hálózati rendszerét, hogy ezt az áldozatot nem lehet meghozni. Így aztán maradok annál, hogy csak azokkal a mondatokkal foglalkozom, amivel egyetértünk, mégpedig azzal, hogy a megújuló energiaforrásokban van komoly pot enciál. Rá is térek erre a jogszabályjavaslatra. Először, amikor megnéztem, mondom, ez semmi más, ez megint a trafiktörvény! Itt azt csinálják, hogy leszabályozzák a kereteket - a világon ilyen nincsen, hogy két miniszter kelljen egy szélkerékhez, tehát al apvetően helyi hatóságok szokták engedélyezni, hogy legyen vagy ne legyen; pályázati úton lehessen hozzájutni… - itt újraosztják a piacot, ez semmi másról nem szól. Ez volt az első benyomás. Utána igyekeztünk ezt szakmailag megnézni, és ezért veszem a fára dtságot, hogy ezen túllépjek, hogy mit jelenthet ez, mert nagyonnagyon sok olyan dolog van, amiről azt gondolom, hogy a Miniszterelnökséget, államtitkár urat egyszerűen nem jól készítik fel, vagy nem jó szakembereknek adnak ki feladatot arra, hogy Magyaro rszág energetikai jövőképében realitások között vizsgálják meg a szélenergia lehetőségét. És akkor mondom a tényeket. Ugye, említette államtitkár úr, hogy fogunk jönni nemzetközi példákkal, akkor el is kezdem ezeket, hogyha megengedi. A kormányzati előterj esztésben, tehát ezzel a T/11901. számú előterjesztésben a szélerőművek térnyerését teljes mértékben összekapcsolják - és ezt megtette a vezérszónokuk is - az ellátásbiztonság romlásával, pedig a valóságban a rendszerben való gondolkozás és a multidiszcipl ináris megközelítés lenne az, ami lehetőséget teremtene. Ugye, erre nemzetközi példák: sokat szokták emlegetni Dániát, amelynek a földrajzi adottságai mások, de ott a szélerőművek által megtermelt áram részaránya a teljes termelésből folyamatosan növekszik , 2000ben 12 százalék volt, 2015ben már elérte a 42 százalékot. Ez azért érdekes, mert rögtön jönnek a tengerparttal meg a földrajzi viszonyokkal, ami azért érdekes, mert Németországról a felvezetésben átlagolt arányokat hallottunk, pedig ez úgy működik, hogy a tengerparti övezeteiben 87 százalék a szélerőművek adta arány, és a tengertől távolabb eső nagyalföldi részeken is elérheti a 6264 százalékot, ami ezen rendszerek kiépítésének a racionalitását jelenti. Tehát Magyarországon - államtitkár úr jól mon dta - 12 százalék, 2006 óta nincs benne előrelépés. Ez az elmúlt kormányoknak - teljesen mindegy, hogy Gyurcsány Ferencnek, Bajnainak, Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt - egy olyan felróható bűne, amit hosszú távon fog az ország megsínyleni, hogy nem kezdtünk el időben abba az irányba menni, mint amerre egyébként egész Európa tartott, és egész Európának a civilizált része meg, aki gondolkozni tudott, az megtette ezt. A szélenergetika helyzete a világon és az EUban. Ez azért fontos, mert a szélener gia a vezető, a leggyorsabb növekedést mutatja mindenütt, mind technológiailag, mind a kinyerhető energia vonatkozásában. Ez azért fontos - bocsássanak meg, nem emlékszem, melyikőjük mondta , mert szélkerekenként nagyjából a 2 megawattos kinyerhető energi át szokták emlegetni, amennyire lehet ezt látni, a világon már egyre jobban elterjedtek azok, amelyek 6070 méteresen tudják a szél kinetikus energiáját hasznosítani, és akár a 67 megawattot is elérik potenciálisan. Ebben ugye, nincs benne az, hogy milyen tájolással és milyen helyszínen van. Tehát nyilvánvalóan az egyik legnagyobb kapacitásbővülő technológia a világban, és ez nem véletlen. 2015ben - minden más megoldást megelőzve, tehát elsőként - 63 ezer megawattnyi új szélturbinakapacitást helyeztek üz embe a világban, az összesített kapacitás 17 százalékos növekedését felmutatva. Ezt csak azért mondom, mert mikor jön az a sofőr, aki egymaga megy szembe a forgalommal… - tehát az atomenergiában a
