Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 14. szerda (167. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
251 2015. évi növekedés 3,3 százalékos volt, a világon ennyien gondolták azt, hogy ebbe kell fektetni az energiajövőképet. Napenergiában 33 százalékos volt, amivel a kapacitások növekedtek. Még egyszer elmondom, a szélenergiában az egyedüli, ahol ezt a magas számot elérték. És mindez szintén nem véletlen. És nyilvánv alóan ez a „mindenki szembejön” effektus mindig visszajön. Mondom azt, hogy hol növekedtek legjobban: Kínában, az Egyesült Államokban, Németországban, Indiában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Franciaországban, Olaszországban és Br azíliában. Ezek az országok azok, amelyek az önök véleménye szerint mind rossz irányba mennek, pedig mehetnének az atomenergia irányába is, ezek, amelyek buták és energetikai jövőképben a szélenergiára helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Az elmúlt években a legnagyobb szélerőműkapacitást Kína telepítette, 2014ben már átlépte a 100 ezer megawattos bűvös határt, csak a tavalyi, 2015ös esztendőben 30 800 megawattal gyarapította a rendelkezésre álló teljesítményét, és ez a világon átadott kapacitás 48 százalék át hozzátette az energia termeléséhez. (12.20) 2020ra az előterjesztések szerint a szélerőművi kapacitás meghaladja majd a 250 ezer megawattot. Hogy ezek az állítások ne csak pusztába kiáltott szóként hangozzanak el, talán nem haragszik meg államtitkár úr , ha elárulom, hogy a saját felkészítő anyagomat átadtam, hogy mindegyiknek meglegyen az a nemzetközi publikációs háttere, hogy honnan, milyen statisztikákból vesszük az adatokat, és hogy nem az ujjunkból nyertük ki ezeket, hanem gyakorlatilag a világ tudo mányos életének a publikációs hátterét használtuk fel a véleményünk megalapozásához. A nettó áramtermelési kapacitás változása technológiánként: csak az EUban 1995 és 2015 között is a szél hozta a legnagyobb fejleményt, 137 ezer megawattal bővült ebben a húsz évben a kapacitás. Csupán a harmadik helyen van a nap, az atomenergia pedig visszafelé fejlődött, ugyanis 11 ezer megawattal csökkent az Európai Unió atomenergiatermelése. Ez az, amit vissza kell építeni. Ez az, amit egy normálisan gondolkodó állam, amelynek van valamilyen energetikai jövőképe, abba az irányba megy el, hogy ezt hogyan tudja megszüntetni és eltüntetni. Ez az, amit kérek a Jobbik Magyarországtól is, hogy az energetikai jövőképét újragondolva ezt az atomenergiás irányt teljes mértékben k igyomlálva tegye meg, mert egyértelműen látható, hogy nemcsak a világ, hanem az Európai Unió nálunk bölcsebb államai is ebbe az irányba mennek. A legtöbb kormányzat már célként tűzte ki a százszázalékosan megújuló részarány elérését. Skócia az áramtermelés ében már 2020ig bevállalta ezt, Costa Rica 2021re vállalta a száz százalékot, Dánia 2025re, Norvégia 2030ra, Svédország pedig 2045re vállalta azt, hogy száz százalékban megújuló energiaforrásokra tér át. Ez a jogszabály ezt gátolja. Ez a jogszabály en nek a térnyerését akadályozza meg. Ez a jogszabálymódosítás, ami most bejött, azt teremti meg, hogy a továbbiakban se lehessen szélenergiával kapcsolatos fejlesztéseket tenni Magyarországon. Miután az időm fogytán van a vezérszónokiban, a társadalmi hatás okról majd később szeretnék szólni. De egy nagyon fontos kérdésre hadd reagáljak, amit államtitkár úr elsőként is felvetett, hogy majd a kiépítési kapacitások forrásai miként alakulnak ki. A társadalmi vonatkozásokban fogok erről részletesen beszélni, de e gyvalamit tudnia kell, azt, hogy ez az az energiafajta, ahol sorban állnak a befektetők, akik megtennék, hogy Magyarországon energiatermelési befektetéseket csináljanak. Nem közpénzből, nem orosz hitelből, nem az adófizetők hátteréből, hanem olyan helyi kö zösségek bevonásával, ahol meglenne a lehetősége annak, hogy teljesen független, áramellátási rendszerektől független, külföldtől független kisellátó rendszerek jöjjenek létre. Ez az egy, amiben érdemi potenciál van, és ez az egy, ami érdemben hozzájárulha t Magyarország energetikai jövőképének pozitív alakulásához. Ha megengedik, innen folytatom a társadalmi hatásokkal, hogyha szót fogok kapni. Köszönöm a szót, elnök úr.
