Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 11. péntek (186. szám) - Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2322 akkor és hogyha, mondjuk, tudnának a képzésekben való részvételt követően garantáltan munk alehetőséget biztosítani ezeknek az embereknek, akkor értem a kizárásból való lehetőségnek a foganatosítását. A jövőben a munkavállalóknak kötelessége lesz - mint ahogy államtitkár úr is jelezte - a munkahelyi balesetnek a bejelentése. Óvatosan kellene ezz el a kérdéskörrel bánni, mert azért tudjuk, hogy a munka világában a munkaadó és a munkavállaló viszonylatában azért mégiscsak a munkavállaló az, aki bizonyos értelemben a kiszolgáltatottabb. A munkaadótól való ilyen típusú megkövetelés evidencia kell hogy legyen. A munkavállalónak is lehet érdeke az persze, hogy a saját védettségének a megteremtése érdekében ezt tegye meg, de azt gondolom, hogy az első lépés mindenképpen az, hogy a munkaadónak elengedhetetlen kötelessége kell hogy legyen, és minden egyéb m ás esetben, hogyha ennek nem tesz eleget, annak szankcionálási háttere kell hogy megrajzolódjon. Ez a törvénytervezet kiterjed az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények és azoknak a megfelelőségi tanúsítását érintően a jogharmonizáció tekintetére is . Azt gondolom, hogy ezt erősíteni és támogatni kell, tehát ennek a bevezetése, érvényesítése, ha jól emlékszem, akkor 2023ig terjed ki. Azt gondolom, hogy ez rendben van, ezzel nincs különösebb gond. A Bérgarancia Alap dolgát érintően: itt pontosításra k erül a Bérgarancia Alapnak a bértartozás fogalmát érintő része a csőd- vagy a felszámolási eljárással kapcsolatosan is. Itt felszámolási költségnek minősül mindenfajta munkabértartozás. Ez szerintem teljesen rendben van. A szabályozással egyértelművé válik gyakorlatilag az, hogy a felszámolási eljárás során a bérgaranciatámogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a kielégítési sorrend a munkavállalók vonatkozásában. Azt gondolom, hogy ami a legfontosabb, csak azokat a tételeket emelem ki innentől kezdve, na gyon sok mindent lehetne még mondani, de most akkor koncentrálok arra, amit én a legfontosabbnak tartok. Új rendelkezés a munkaerőkölcsönzők és az iskolaszövetkezetek tekintetében a tagjai után járó munkadíjak kifizetése vonatkozásában. A módosítás kiterj eszti a bérgaranciatámogatás igényelhetőségét a kölcsönadó és az iskolaszövetkezetek tekintetében a felszámolási eljárás megindítását megelőző egy hónapban esedékessé vált szolgáltatási díjakra vonatkozóan. A jövőben a bérgaranciatámogatás nem nyújtható olyan kölcsönzési, illetve szolgáltatási tevékenységre, amely a felszámolási eljárás kezdetét követően keletkezett. Azt gondolom, hogy tisztázni kell a szolgáltatási díj fogalmát, hogy ebbe mi fér bele. Hogyha a munkabér, akkor rendben vagyunk. Hogyha a fo glalkoztatónak a haszna, hozama is, akkor ezt már mindenképpen kérdőjelessé kell tenni, hogy ez így rendben vane. A javaslat módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Az ellenőrzések ki fognak terjedni a szociális szövetkezetek tagjainak tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására, a feketemunka visszaszorítására, de itt a honvédelmet is érintik mint úgymond lehetséges célfelületet. Azt gondolom, hogy erre már nagyon régóta szükség van, az élet mutatta meg a korábbi esztendőkben, hogy milyen visszásságok születtek. A szociális szövetkezetek tekintetében azt kell hogy mondjam, hogy helyes az a logika, amely a nevük viselésén túl, mármint a névhasználatban történő viselésén túl a tevékenységre utaló megjelöléssel is kell hogy párosuljon, helyi önkormányzatnak vagy nemzetiségi önkormányzatnak része kell hogy legyen, mármint a szociális szövetkezetben. Gyakorlatilag azt mindenképpen megtanultuk az elmúlt időszakban, a hátunk mögött lévő időszakban, hogy a szociális szövetkezeteket érintő bel ső ellenőrzési felületeket erősíteni kell. Tudjuk, hogy a szociális szövetkezet tagjai tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhetnek munkát. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt és annak a létesítését tarthat fenn az, akit az állami és
