Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2240 intézményvez ető el fogja indítani a szülőtartási pert. Belegondoltak ebbe? Vagy hogyan fogják ezt megoldani? Akkor fizetni fogják? Akkor fogja kapni ugyanúgy a normatívát az az intézmény? Akkor a kormány nem fogja betartani a saját törvényeit és a saját Alaptörvényét? Vagy most…? Kicsit érdekes ez a helyzet, sem jogilag, sem emberileg, sem erkölcsileg nem értelmezhető. Úgy gondolom, hogy ezt újra kellene gondolniuk, és új alapokon elindulva, tárgyalva akár a társadalommal, akár egyéb parlamenti pártokkal is, és ne csak a kormány maga döntse el ezt a kérdést, kezdjék el elölről! És még egyszer mondom, ha elölről kezdik - persze tudom, hogy nem fogják, de ha elölről kezdenék , akkor ne a szülőtartással, hanem a gyermekek eltartásával kezdjék, mert ott tetten érhető az, h ogy érdemtelenül nevelte a gyermekét, ott tetten érhető az, hogy veszélyeztette, és ezért ki kellett emelni a családból. Tehát mind jogi, mind erkölcsi, mind igazságossági szempontból ezeken a szülőkön bevasalható a térítési díj. Fordított esetben kétségei m vannak. És kétségeim vannak afelől is, hogy ez milyen egyéb folyamatokat fog elindítani. Ahogy más ellenzéki képviselőtársam is mondta, valószínűleg ezek a perek éket fognak verni családokban. Nem beszélve még arról, hogy erre bizony rátelepedhet főleg É szakkeletMagyarországon egy iparág. (Bangóné Borbély Ildikó: Így van!) És az öregezők rá fognak jönni arra, hogy most már nemcsak a nyugdíját fogom elszedni, hanem majd kitalálom annak a módját, hogy én az idős szülőn keresztül valahogy pénzt csaljak ki é s pénzt préseljek ki a leszármazójából. Tehát úgy gondolom, hogy ezt gondolják át, bírálják fölül a saját döntésüket. Azt kell mondanom, hogy pont ezen passzus miatt megkérdőjelezhető ennek a javaslatnak a támogathatósága is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Lukács László György tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló Szabó Sándor képviselő úr, MSZP. (Közbeszólások.) Bocsánat, előtte még a Lehet Más a Politika frakcióvezető asszonya, Schmuck Erzsébet következik. Bocsánat. SCH MUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, hogy ennek a törvényjavaslatnak a két kritikus pontja a hajléktalanellátás és a szülőtartás módosítása. Én is ehhez a két kérdéskörhöz sze retnék alapvetően hozzászólni. Azt látjuk a törvénytervezetben, hogy a hajléktalanellátásban lehetővé tennék a külső férőhelyeken történő ellátást, ami azt jelenti, hogy a lakhatási szolgáltatás nemcsak az intézmény épületén belül, de külső férőhelyeken is nyújtható lenne. Jelenleg a rehabilitációs intézmények esetében van lehetőség arra, hogy az utógondozás külső férőhelyeken történhessen, ezt akarják most bevezetni a hajléktalanellátásban is, és ahogyan látjuk, a külső férőhelyes lakhatás időtartama nem h aladhatja meg a három évet. A külső férőhelyekkel az a helyzet, hogy szép elképzelés, tehát szép elképzelésnek tartjuk, csak éppen nem fog működni. Elképzelhetetlen például, hogy önkormányzati lakásokban biztosítsanak külső férőhelyeket. A LÉLEKprogram ki léptető szakaszához így is nehéz volt három lakást kicsikarni az önkormányzattól. Sajnos drasztikusan lecsökkent az önkormányzati lakásállomány, Budapesten is nagyon kevés van, nagy részük pedig nincs lakható állapotban, felújításra szorul. Nincs tudomásun k arról, hogy önkormányzati lakásfelújításra és bérlakásépítésre adna pénzt a kormány. Ha pedig piaci lakások vásárlásával vagy piaci alapú lakásbérléssel biztosítanák a külső férőhelyeket, az pedig azért képtelenség, mert a fenntartók a normatívából, plán e a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett nem fognak tudni lakást vásárolni vagy bérelni. A kormány másik programja az „Elsőként lakhatás” program, amely támogatott albérletekkel biztosítaná a hajléktalanok lakáshoz jutását. Az 1,4 milliárdos uniós forrásbó l tervezett programmal az a probléma, hogy miközben a normatíva nagyon alacsony, a kisebb egyesületek éppen hogy csak
