Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2230 és akinek lenne elegendő jövedelme őket segíteni idős korukban, az az erőtlen, rászoruló szülei gondozását a társadalom többi tagjával fizetteti meg. Ez nem elfogadható. Az Európai Unió 28 tagállamából 18 tagállamban jogi normák szabályozzák a tartási kötelmet. A jelen törvényjavaslat tartalmaz olyan ren delkezéseket, amelyek szerint a nagykorú gyermekek felelőssége erősödik a gondoskodásra szoruló szüleik ellátása iránt. Az Alaptörvény előírja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. A családok védelméről szóló törvény szerin t a nagykorú gyermekeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülővel szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. A Ptk. pedig a rokontartás általános szabályai között rendelkezik többek között a rokontartás feltételrendszeréről, a tartásra jogosult érdemtelenségének meghatározásáról, a tartásra kötelezettek köréről, a tartási kötelezettség sorrendjéről, a tartás mértékéről, módjáról, valamint a tartással kapcsolatos per szabályairól. Jelen törvé nyjavaslat szerint, ha az ellátottnak sem jövedelme, sem vagyona nem fedezi az intézményi térítési díjat, illetve más személy sem vállalta önkéntesen annak megfizetését, az intézményvezető kezdeményezheti az ellátott nagykorú gyermekeivel megállapodás köté sét az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti díjkülönbözet megfizetése céljából. Ha ez a megállapodás nem jön létre, a díjkülönbözet megtérítése bírói úton követelhető az ellátott nagykorú gyermekétől. Ez esetben a bíróság a Ptk. rokon tartásra irányadó szabályai alapján a tartásra köteles és képes gyermeket a jövőre nézve kötelezheti - tartási kötelezettsége és képessége mértékével arányban állóan - a díjkülönbözet megfizetésére. A perben a tartásra köteles állapot és a tartásra való ké pesség megítéléséhez szükséges valamennyi körülményt vizsgálja a bíróság. Ehhez rendelkezésére áll a tartási perekben szerzett tapasztalat, szakértelem, illetve a családi jövedelmi viszonyok megalapozott feltárását biztosító jogi szervezeti háttér. A szülő tartás tehát mint méltányos jogintézmény természetesen nem veszélyeztetheti a nagykorú gyermek vagy családjának megélhetését. Az ellátás költségeit csak attól lehet kérni, aki anyagi helyzete alapján képes a szülő megsegítésére. Nem köteles a szülőjét elta rtani az sem, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszélyezteti. Ha a gyermek tartási kötelezettsége és képessége nem kerül megállapításra, a térítési díj kiszámítására a jelenlegi szabályok érvényesek, tehát az ellátott jövedelmének 80 százalékában ál lapítható meg. A kormányzat elkötelezett abban, hogy a fogyatékos, megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodott emberek számára esélyt teremt arra, hogy bekapcsolódjanak a munka világába, a munkaerőpiacra, hiszen a foglalkoztatásban való részvét el, az elsődleges munkaerőpiacon való részvétel tudja igazán garantálni és erősíteni a fogyatékos emberek társadalmi integrációját. A KSH adatai szerint csaknem 200 ezer fogyatékossággal élő, egészségkárosodott, illetve megváltozott munkaképességű ember do lgozik valamilyen támogatott foglalkoztatásban, illetve nyílt munkaerőpiacon, mégpedig az elmúlt években megújított támogatási rendszernek köszönhetően. Öt évvel ezelőtt a fogyatékos emberek körében körülbelül 151617 százalék volt a foglalkoztatási ráta, miközben most már 25 százalék fölött vagyunk. Meg kell próbálni még több megváltozott munkaképességű ember számára ezt a lehetőséget biztosítani. Meg kell próbálnunk elérni őket, aktivizálni, képezni, felkészíteni és bevonni a foglalkoztatásba, hogy az ir ántuk jelentkező munkaerőigényt ki lehessen elégíteni, így minél több fogyatékos embernek legyen munkából származó jövedelme. Az intézménytelenítés és a kiváltás sem tud megtörténni eredményesen, ha a kiváltásban érintett személyek foglalkoztatási esélyeit nem javítjuk. Ezeket a törekvéseket segíti majd a szociális foglalkoztatás átalakítása, a fejlesztő foglalkoztatás bevezetése 2017. április 1jétől. A fejlesztő foglalkoztatásban nagyobb hangsúly kerül a foglalkoztatott személy, az egyén képességeinek, ké szségeinek fejlesztésére. A fejlesztő foglalkoztatás szociális szolgáltatásokként fog működni. Fejlesztő foglalkoztató szervezetet több szociális szolgáltató, intézmény együtt is létrehozhat, közösen megszervezve az általuk nyújtott ellátásban, szolgáltatá sban részesülő személyek
