Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2231 foglalkoztatását. Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig az a fogyatékossággal élő pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, hajléktalan személy, aki közösségi ellátást, támogató szolgáltatást vag y nappali ellátást, illetve a szakellátási formák közül ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátást, rehabilitációs intézményi ellátást, támogatott lakhatást vagy lakóotthoni elhelyezést vesz igénybe. Ha a fejlesztő foglalkoztatásban a cél az önálló munk avégzést segítő képességek fenntartása, felkészítés a nyílt munkaerőpiacra, akkor a munka törvénykönyve szerinti határozott idejű munkaviszonyban történik a foglalkoztatás. Ha a cél az egyén testi és szellemi képességeinek és munkavégzéssel összefüggő kész ségeinek helyreállítása, akkor az érintett a szociális törvényben meghatározott szabályok szerinti fejlesztési szerződés alapján végzi a fejlesztési tevékenységet. A törvényjavaslat szerint munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkaidő nem halad hatja meg a napi 8 órát, heti 40 órát, fejlesztési szerződés esetén legfeljebb napi 6 órában, heti 30 órában történhet a fejlesztés. Az egyén egészségi állapotához igazodóan lehet a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevőt havi munkaidőkeretben foglalkoztat ni. (18.50) A fejlesztő foglalkoztatás finanszírozása pályázati formában fog megvalósulni. A támogatást a foglalkoztató fejlesztési foglalkoztatási díjra, bérjellegű kifizetésekre, személyi, dologi kiadásokra, tárgyieszközbeszerzésre és egyéb költségekre fordíthatja. A következő rész a gyermekvédelmi törvény módosítása. A kormányzat kiemelt társadalompolitikai célja az esélyteremtés, illetve a gyermekek Alaptörvényben garantált védelemhez való jogának biztosítása. Az a cél, hogy jóval összefogottabb, haté konyabb és célzottabb segítséget kapjanak a családok és az őket segítő, gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek. Ezen túl cél, hogy a gyermekek minél fiatalabb korban megkapják azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek szükségesek testi, lelki, szellemi , erkölcsi fejlődésükhöz. Ezen elvek mentén teszünk most javaslatot a gyermekvédelmi törvény módosítására. A gyermekjóléti alapellátásokat illetően jelentős előrelépés, hogy 2018. január 1jétől a családok átmeneti otthonai szolgáltatás keretében külső fér őhelyek létesíthetők, ahol a rászoruló családok kedvezményes lakhatást, emellett szociális segítségnyújtást kaphatnak. Az a cél, hogy a biztonságos lakhatás megteremtésén túl a családok átmeneti otthonában élők az ellátórendszerből való minél sikeresebb és eredményesebb továbbvezetését, kivezetését segítsük a reszocializációval. A másik téma a gyermekvédelmi jelzőrendszer, amely preventív gyermekvédelmünk alapköve. Ez kiemelt jelentőséggel bír, kiemelkedő szerepe van a gyerekek vér szerinti családban történ ő nevelkedésének elősegítésében, a problémák minél gyorsabb felismerésében, észlelésében. Ezért vált indokolttá, és ezért teszünk javaslatot a többszintű jelzőrendszer kialakítására. 2016. január 1jétől már definiáltuk a jelzőrendszer helyi és járási szin tjét, most pedig sor kerül a megyei és az országos szint kialakítására is, megyei szinten a kormányhivatalok, országos szinten pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság számára alakítunk ki, határozunk meg feladatokat. A gyermekvédelmi szakellátást illetően elmondható, hogy a törvény már hatálybalépése óta biztosítja a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek esetében azt, hogy elsődlegesen a nevelőszülői elhelyezés érvényesüljön, így a fogyatékos gyermekek esetében is. Az elmúlt években a gy ermekvédelmi szakellátásban részesülő fogyatékos gyermekek nevelőszülőnél történő elhelyezésének aránya folyamatosan növekszik, és ez örvendetes. A gyakorlat azt mutatja, hogy a nevelőszülőnél élő fogyatékos gyermekek aránya a bevezetett befogadó szülői el látás eredményeképp folyamatosan tovább növekszik. Azonban a gyermek állapota lehet olyan súlyos, amely miatt felelősséggel nevelőszülőnél nem helyezhető el, csak intézményes keretek között, ezért szükséges egyértelművé tenni, hogy a befogadó szülőnél tört énő elhelyezéstől el lehet tekinteni, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezése nem áll a gyermek érdekében, vagy állapota miatt erre nincs lehetőség.
