Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2168 nem csak akkor, amikor mi már n em mondhatunk semmit. A másik oldalon pedig azért csak meg kellett hallgassuk a Fidesz vezérszónokától egyesével végig a törvényeket. Nem tudom, hogy melyik a jobb, amikor relativizáljuk, vagy amikor túlemeljük, hogy micsoda előremutató változások vannak i tt. Kérem, ez így történik ebben a Házban minden egyes évben, behoznak év vége felé egy egészségügyi salátatörvényt, amire azt mondják, hogy ez most a legelőremutatóbb, leginnovatívabb, annyira fantasztikusan jó törvénycsomag, amitől rögtön meg fog változn i az egészségügy. Ezt most államtitkár úr kevésbé gondolta így, mint a Fidesz vezérszónoka, de nagyjábanegészében minden évben így történik. Majd utána ezeket a technikai változtatásokat, amelyek tényleg egészen biztosan fontosak és a munkát könnyebbé tes zik, sőt, amit államtitkár úr is kiemelt, hogy most akkor végre egy ágazatként kezelik az egészségügyi dolgozókat, sőt, mindenkit, aki az Ekasszából kap, és még lehet kötni kollektív szerződést is, tehát egy magasabb, a munkavállalókat védő - hogy mondjam - eszközrendszer fog majd rendelkezésükre állni. Én úgy gondolom, hogy ezek tényleg lehetnek is előremutatóbbak, de kérdéses az, hogy ettől változike bármit az ellátás, az ellátás rendszere. Annak örülök, hogy államtitkár úr úgy tudja, hogy soha nem volt készlethiány. Volt, én kérdeztem, önök válaszoltak, csak akkor ön még nem volt államtitkár, el is ismerték. Örülök, hogy most nem lesz majd oltóanyagból készlethiány. Belátták, kellett hozzá egy év, módosították hozzá a törvényt, örülök, hogy ha lesz egy magasabb munkajogi védelem mindenkinél, aki az Ekasszából kap fizetést. S önök újra behoznak egy olyan fegyvert, amit majd a csuda tudja, hogy mire fognak használni. Ez az, amit ön is úgy írt le, hogy a forgalmazási engedély fenntartásához milyen díjat sz edhessen a hatóság, hogy ezt hadd döntse el a miniszter. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy igazából önökben már senki nem bízik. Tehát az, amit ide leírnak, az, amit ez alapján ki kívánnak róni, és az, hogy ezt majd arra is fogják fordítani, amit gondolna k, én úgy gondolom, hogy azzal most ebben a pillanatban nincs semmi baj, csak önök ezt úgy szokták csinálni, hogy szépen suttyomban, fű alatt behoznak egy ilyet, utána majd kiterjesztik mindenre, amire eddig nem vonatkozott, teljesen kiforgatják annak a cé ljait, majd utána az ebből beszedett összegeket valami teljesen másra fogják fordítani. Ez mindig így volt. Ezt most is így hiszik önökről. Tőlünk azt kár várni, hogy majd mi fogjuk megmagyarázni bárkinek, hogy tessék önökben megbízni, hiszen eddig is mind ig, ami különadó volt, azt kivezették, ami ideiglenesen behozott adó volt, azt kivezették, soha nem kellett az Európai Bíróságon önökkel pereskedni. Én úgy gondolom, hogy ez a salátatörvény nagyjábanegészében ennyi. Tehát ezek a technikai módosítások azok , amikre mi korábban rámutattunk, hogy problémák. Minden évben idejön egy ilyen technikai módosító csomag. Ennek most vannak olyan lényegi elemei is, amelyekkel egyet is lehet érteni, de úgy gondolom, hogy önök nem ezt ígérték, és nem is ez a feladatuk. El mondom, hogy mit ígértek. Ígértek kancelláriai rendszert. Annak például örülünk, hogy nincs benne. Az volt benne államtitkár úr programjában, hogy majd közgazdászok fogják eldönteni, hogy melyik műtét lesz majd az, amelyik szükséges és melyik az, amelyik n em. Volt alapellátásról szó, annak a megerősítéséről, budapesti szuperkórházról is volt szó, az egészségügyi szociális ellátás szétválasztásáról volt szó, minimumfeltételekről volt szó, ezek voltak a program részei, amelyeket azóta sem látunk, és azt sem l átjuk, hogy kormányon belül ádáz küzdelem folyna azért - bár folyik ádáz küzdelem, csak nem azért , hogy az egészségügy az őt megillető helyen egy külön minisztériumban legyen. A mai magyar kormányban, tisztelt képviselő asszony, nem lehet azt mondani, ho gy prioritás az egészségügy, a mai kormányban a propagandának van minisztériuma, az egészségügynek meg nincs. Be van gyűrve egy nagy szervezetbe, ott egyébként küzdenek érte, hogy most sikerüle majd begyűrni az egyetemek alá meg az egyetemi kórházak alá a teljes fekvőbetegellátást és el lehete csaklizni azoknak a finanszírozását. Egy ilyen küzdelem van. Olyan küzdelem nincs, hogy legyen ez egy önálló minisztérium, egy olyan szakpolitikus által vezetve, amelyik egy rendes szakapparátust el
