Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2140 Minderről, amiről most beszéltem, Bárándy Gergely képvisel őtársam az alábbiakban fejtette ki a véleményét még a szeptember 12i vitában. Idézem: „Ha valaki a perindításra kényszerül, vagy az eddigieknél várhatóan többet kell költenie jogi képviselőre, vagy hátrányosabb helyzetbe kerül. Ha jogi képviselőt bíz meg, akkor a jelenleginél lényegesen magasabb költségekre számíthat, ugyanis a törvényjavaslat - némiképp szükségszerűen - a per hatékonyságát azáltal éri el, hogy sokkal előkészítettebb, formalizáltabb beadványokat és perbeli cselekményeket vár el. (11.40) Sz ükséges hangsúlyozni, hogy ez önmagában helyes és logikus irány, viszont egyenes következménye a jogi képviselők költségeinek emelkedése, mivel nála keletkezik az érdemi többletmunka. Ha pedig jogi képviselő nélkül fog eljárni, bár kevésbé formalizáltabban , de maga kell ezeket elkészítse, illetve elvégezze, ráadásul egy olyan perben fog részt venni, ahol rá és a jogi képviselővel eljáró ellenérdekű félre eltérő szabályok vonatkoznak. Ez szükségszerűen szintén bonyolult eljáráshoz és várhatóan olyan eljárási vitákhoz fog vezetni, amelyekben jogi képviselő nélkül nem lesz egyenlő a fél a bíróság legjobb szándéka mellett sem. Az új polgári perrendtartás tehát megint a gazdagoknak és a jómódúaknak kedvez, a szegényeket pedig rosszabb helyzetbe hozza. Másként fog almazva: a környező jogszabályok hiányosságai miatt sok esetben nem szavatolja a valódi, a tényleges jogegyenlőséget. Ma akkor kaphat valaki alanyi jogon pártfogó ügyvédet, ha én ezt jól tudom - mondja képviselőtársam , ha nagyjából havi 26 ezer forintnál nem él több pénzből.” Persze tudjuk - ugye, ezt már Bárándy képviselő úr idézte be , hogy fideszesek szerint 47 ezer forintból is meg lehet élni. „Átgondolták, hogy ilyen szabályok mellett tényleg most van ideje annak, hogy az ügyvédkényszert kiterjesszé k? Persze, ez a szemlélet pontosan összhangban van Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének szavaival - képviselőtársam itt idézte: - ’Egy bizonyos értékhatár alatt, aki akar, pereskedjen, de fizesse ki a teljes államigazgatási költséget, nincs illetékmente sség, nincsenek kedvezmények.’ Tiszta beszéd, tisztelt képviselőtársaim: aki jómódú, érvényesítheti az igazát, aki nem, az nyugodjon bele a sorsába! És most mit látunk a Pp.ben? Aki megengedheti magának, hogy megbíz egy ügyvédet, az pereskedhet, aki nem, az pedig nem. Tudom, hogy volt eddig is ügyvédkényszer, de ahelyett, hogy akkor kezdenének az ügyvédkényszer kibővítésén gondolkodni, amikor a pártfogó ügyvédi rendszert már alkalmassá tették erre, fordítva állnak hozzá. Számunkra ez elfogadhatatlan. Apró eszközei ezek annak, ahogyan szétszakítható egy társadalom, ahogy a szociális olló egyre jobban szétnyitható. Hallom már erre válaszként: hiszen éppen ezt a problémát küszöböli ki a javaslat azzal, hogy eltérő jogi szabályozást határoz meg a perbeni jogi k épviselettől függően. Ezzel azonban két probléma van: az egyik, hogy az ügyvédkényszeres ügyekben, amelyekből, hangsúlyozom, egyre több lesz az új Pp.ben, ezek az eltérő szabályok értelemszerűen nem alkalmazhatók, hiszen ügyvédkényszer van. Ami azonban a legnagyobb probléma, hogy az állam által finanszírozott jogi képviselő helyett mintegy pótcselekvésként olyan szabályozást alkalmaznak, amely a jogbiztonságot, a bírói függetlenséget és más vonatkozásban a jog előtti egyenlőséget veszélyezteti. A megoldás egyaránt rossz a jogi képviselő nélkül eljáró félnek, az ellenérdekű félnek, valamint az ítélkező bírónak is.” Tisztelt Ház! Ahogy látjuk, még az is kétséges, hogy a kitűzött jogalkotói célt, azaz az elektronikus ügyintézésre nem felkészült pártfogó ügyvéd ek megtartását eléri a javaslat. Az erről szóló 15. § ugyanis inkább látszik szigorításnak, mint könnyítésnek. Annak meg végképp nem látszik semmi jele, hogy az állam megpróbálja hozzásegíteni ezen ügyvédeket az elektronikus ügyintézéshez szükséges ismeret ek elsajátításához és a feltételek biztosításához. Egészen megdöbbentő és a kormányzati jogalkotás szégyene, hogy a javaslat ismét az elektronikus ügyintézés szabályai miatt módosítja a Pp.t. A javaslat benyújtásakor, október 28án ugyanis még le sem záru lt annak a 124 oldalból álló, 95 törvényt módosító csomagnak a parlamenti
