Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2139 segítői névjegyzék kiüresedne, azaz kevesen lennének benne. Ezt lehet megakadályozni azzal, hogy lehetővé válik a jogi segítő névjegyzékbe felvételt kérő személyek választása - mármint hogy rendelkezneke ilyennel vagy nem , illetve a névjegyzéket vezető Igazságügyi Hivatal ezt követően tudja felmérni, hogy hány fő rendelkezik a jelenlegi jogi segítők közül elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel, illetve kérie megfelelő számú jogi segítő a névjegyzékbe vételét. A gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve, a jogi segítői névjegyzékbe történő bekerülés nem egy hatósági aktus, hanem a névjegyzéket vezető hatósággal kötött szolgáltatási szerződés eredménye. Ez jelenleg a hatályos szabályok alapján is így v an, ugyanakkor a jogszabály jelenlegi szövege félreérthető, hatósági eljárásra, illetve hatósági döntésre utaló kifejezést használ, amelyet szükséges megfelelően módosítani. A harmadik tárgykör a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosí tását célozza. A végrehajtási eljárásban a végrehajtó a Nemzeti Földalapot is tájékoztatja a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek becsértékéről, a felek és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai mellett, hogy a Nemzeti Földalapnak a becsérték megállapításával szemben a becsérték bíróság általi megállapítására irányuló végrehajtási kifogás előterjesztésére lehetősége nyíljon. Ez a lépés azzal magyarázható, hogy ezzel is elkerülhetővé válnak az esetleges visszaélések, azaz a végrehajtás i eljárás során a földek becsértékének irreálisan magas forgalmi értéken történő megállapításának lehetősége csökken. Tudni kell, hogy a végrehajtási eljárásban a nem lakáscélú ingatlanoknál a becsértékhez képest 50 százalékra lehet lemenni, ha ez irreális an magas, akkor a földet nem lehet elárverezni. Végül, de nem utolsósorban a negyedik az érdi járásbíróság felállításához szükséges feltételeket teremti meg. Tehát a járásbíróság felállítási határideje egy évvel későbbi időpontra tevő dik, azaz 2019. január 1jére módosul. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert a bíróság elhelyezéséül szolgáló ingatlan vonatkozásában megoldandó feladatok merültek fel, amelyek rendezése időt vesz igénybe. Ennek megfelelően kerül módosításra a bíróságok e lnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXX. törvény módosításáról szóló 2015. évi LX. törvény, valamint a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVIII. törvény. Ti sztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat álláspontunk szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül támogatható. Kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönj ük. Megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvény egy tipikus salátatörvény, egyes rendelkezéseit csa k annyi kapcsolja össze, hogy mindegyik valamilyen Igazságügyi Minisztérium által kezelt törvény farigcsálásáról szól, ráadásul a címben megjelölt jogi segítségnyújtás módosításáról a javaslat 29 szakaszából mindössze 10 szakasz szól. Azaz még a javaslat c íme is megtévesztő, hiszen azt a benyomást kelti, mintha a jogi segítségnyújtásról szóló jelentősebb előterjesztés feküdne az Országgyűlés előtt, miközben csupán egy salátatörvénnyel van dolgunk. Holott a jogi segítségnyújtás nagy ívű módosítása nagyon is időszerű lett volna. Jelenleg az Országgyűlés előtt lévő, 2018. január 1jén hatályba lépő új polgári perrendtartás ugyanis sokkal inkább megköveteli a jogi képviselő igénybevételét. Ez jelentősen rontja a szerényebb jövedelmű polgárok jogérvényesítésének lehetőségeit, ezért a jogegyenlőség és a társadalmi igazságosság megköveteli, hogy az új perrendtartási szabályok bevezetésével egyidejűleg a jogi segítségnyújtás rendszere is megújuljon, bővüljön.
