Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2123 Az engedékenységi programok és az egyezségi eljárások fontos eszközei a versenyjog közjogi érvényesítésének, mivel hozzájárulnak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések felderítéséhez, hatékony eljárás alá vonásához és szankcionálásához. (10.20) A vállalkozásokat ugyanakkor visszatarthatja a versenyhatóságokkal történő együttműködéstől az , ha olyan, saját magukra nézve terhelő nyilatkozatokat - mint például engedékenységi nyilatkozatokat vagy egyezségi beadványokat - kellene feltárniuk, amelyek kizárólag a versenyhatóságokkal folytatott együttműködés céljából készültek. Ezen információk fe ltárása annak kockázatával járna, hogy az együttműködő vállalkozások, illetve vezetőségük a versenyhatóságokkal nem együttműködő többi jogsértőre vonatkozó feltételeknél rosszabb feltételek mellett számíthatnának a polgári vagy büntetőjogi felelősségre von ásra. Tehát az ilyen jellegű szabályozás az engedékenységi programok és egyezségi eljárások hatékony működését veszélyeztetné. Annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások továbbra is készek legyenek engedékenységi nyilatkozatukkal, illetve egyezségi beadványukkal önkéntesen megkeresni a versenyhatóságokat, az ilyen dokumentumokat a törvényjavaslat kizárja a bizonyítékfeltárás köréből. Szintén a közjogi jogérvényesítés hatékonyságának előmozdítását szolgálja a törvé nyjavaslat akkor, amikor egyes bizonyítékokat csak a versenyhatóság eljárásának befejezését követően enged feltárni annak érdekében, hogy az ne veszélyeztesse a versenyhatóság vizsgálati stratégiáját. Az irányelv további alapvető jelentőségű eleme, hogy bi ztosítani kívánja, hogy csak a felperesek által ténylegesen elszenvedett kárt kelljen az alperesnek megtéríteni. Ennek érdekében lehetővé teszi a jogsértő számára, hogy a kártérítési igény elleni védekezésként arra hivatkozzon, hogy a ténylegesen bekövetke zett vagyoni veszteséget a felperes továbbhárította a saját vevőire, így a kár valójában nem is nála realizálódott. Az alperes ezen védekezése természetesen nem érinti a közvetett vevők kártérítéshez való jogát. A fentieken túl a törvényjavaslat ösztönzi a versenyjogi kártérítés során a peren kívüli eljárások igénybevételét, így csökkentve a bíróságokra nehezedő ügyterhet. A törvényjavaslat a jogbiztonság érdekében az irányelvben meghatározott szabályokat azoknál a kártérítési kereseteknél is alkalmazni ren deli, amelyek esetében kizárólag a magyar versenyjogi rendelkezések sérelme merül fel. Amennyiben ugyanis eltérő szabályok lennének alkalmazandók az uniós versenyjogi rendelkezések megsértése, valamint a magyar versenyjogi rendelkezések megsértése esetén, az értelemszerűen hátrányosan érintené a felperesek helyzetét, igényük mértékét, és akadályozná a belső piac megfelelő és egységes működését. Mint már jeleztem, a törvényjavaslat másik fontos eleme a vállalkozások összefonódására irányadó rendelkezések mód osítása. Az elmúlt években a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatályos összefonódásengedélyezési rendszerének keretei között jelentős lépéseket tett a vállalkozások engedélyezési elj áráshoz kapcsolódó adminisztratív terheinek csökkentése és az eljárások gyorsítása érdekében. Mindezek eredményeként jelentősen csökkent az átlagos ügyintézési idő. A törvényjavaslat szerinti módosítások legfőbb célja e tendencia további erősítése és támog atása a következők szerint. Megszüntetésre kerül a fúziós kérelmes eljárás, helyét átveszi az összefonódásbejelentés és az annak alapján történő hivatalbóli eljárásindítás. Az összefonódásbejelentést a törvényjavaslat szerint a Gazdasági Versenyhivatalna k haladéktalanul meg kell vizsgálnia. Ha az összefonódásbejelentésben foglaltak elégségesek annak megállapítására, hogy az összefonódás nyilvánvalóan nem csökkenti jelentősen a versenyt, akkor a Gazdasági Versenyhivatal nem indít eljárást, és erről 8 napo n belül hatósági bizonyítvány kiadásával értesíti a bejelentőt, ami alapján az összefonódás minden esetben végrehajtható. Amennyiben viszont az összefonódásbejelentés alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi a verseny jelentős csökken ését, vagy az összefonódásbejelentés alapján az nem dönthető el egyértelműen, akkor a Gazdasági Versenyhivatal 8 napon belül megindítja a versenyfelügyeleti eljárást az összefonódás vizsgálatára. Ha a 8 napos határidőn belül a Gazdasági
