Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2124 Versenyhivatal nem intézkedik, a fúzió végrehajtható, a bejelentési díjat pedig vissza kell fizetni. A bejelentési rendszerrel így kiküszöbölhetővé válik a fúziós eljárások kétosztatúsága - vizsgálati, majd versenytanácsi szak , így a beavatkozást nyilvánvalóan nem igénylő , egyszerűbb ügyekben, hiánytalan bejelentés esetén előfordulhat, hogy a fúzió végrehajtására 8 napot sem kell várni, anélkül, hogy ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal erőforrásainak felesleges vagy túlzott terhelése lenne szükséges. Az előzőek szer inti összefonódásbejelentési rendszerhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak meghatározásakor a törvényjavaslat abból indul ki, hogy ha a bejelentés alapján nem indul versenyfelügyeleti eljárás, akkor a versenytanácsi szakasz elmaradására tekintette l a Gazdasági Versenyhivatalnak a költségei mindenképpen alacsonyabbak lesznek, mint ha a hatályos szabályozás szerint eljárás indulna. Ezért a törvényjavaslat az összefonódásbejelentés igazgatási szolgáltatási díját az úgynevezett egyszerűsített eljárás jelenlegi 4 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjánál lényegesen alacsonyabb összegben, 1 millió forintban határozza meg. Ez a fúzióengedélyezési eljárással járó díjfizetési terheket jelentősen csökkenti. Versenyfelügyeleti eljárás indítása esetén a nnak lefolytatása a hatályossal azonos lesz, így az ahhoz kapcsolódó további 3, illetve 15 millió forintos igazgatási szolgáltatási díj a törvényjavaslat szerint összességében nem változik. A hatályos szabályozás szerint egy összefonódás a GVH engedélyének beszerzéséig nem hajtható végre, ha az érintett vállalkozások együttes nettó árbevétele a 15 milliárd forintot meghaladja, és van legalább két olyan érintett vállalkozás, amelynek a nettó árbevétele az 500 millió forintot meghaladja. A törvényjavaslat ért elmében a végrehajtási tilalommal is járó bejelentési kötelezettség tekintetében ez utóbbi, jelenleg 500 millió forintos küszöb a duplájára, 1 milliárd forintra emelkedik, ami az e körbe eső tranzakciók számát érdemben csökkenti, és ezáltal az érintett vál lalkozások adminisztratív terhei is csökkennek. Az 500 millió forintos küszöbszám emelése ugyanakkor erősítheti azt az egyébként is meglévő problémát, hogy a viszonylag alacsony összesített forgalmú érintett piacokon az előbbi küszöbértéket nem teljesítő ö sszefonódások is járhatnak a verseny jelentős mértékű csökkenésével, különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése révén. Hasonlóképpen egyre gyakoribb, hogy a jelentős ötletpotenciállal bíró startupokat tőkeerős, nagy piaci erejű vállalkozások vásárol ják fel, és miután jellemző, hogy ezeknek a startupoknak még nincs az összefonódásbejelentési küszöböt elérő árbevétele, ezért az ilyen felvásárlások kívül kerülhetnek a versenyhatóság látómezején, noha ezeken a gyorsan változó piacokon egyegy ilyen felv ásárlás hosszú távon is érdemben tudja befolyásolni a verseny körülményeit. Ezért a Gazdasági Versenyhivatal a végrehajtási tilalommal is járó bejelentési küszöbszám emelésével együtt egy új jogosultságot is kap, ami alapján a fenti küszöbszámokat el nem é rő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladja, és nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt. A jogbiztonság és a normavilágosság érdek ében az érintett vállalkozásoknak az ilyen összefonódásokat is be kell jelenteni, ugyanakkor az ilyen esetekben a tranzakció végrehajtását a törvény nem tiltja - ez a versenyhatóság esetleges beavatkozását azonban nem zárja ki. Ezzel is összefüggésben - sz intén a jogbiztonság érdekében - a javaslat szerint az ilyen összefonódások esetén az eljárás megindítására - szemben az általánosan érvényesülő 5 évvel - legfeljebb az összefonódás végrehajtásától számított 6 hónapon belül biztosít a törvényjavaslat lehe tőséget. Végül a fentebb már említett engedékenységi politika, illetve egyezségi eljárások eredményesebbé tétele érdekében a javaslat szerint azon vállalkozások, akik elismerik a GVH előtt folyó eljárásaikban a jogsértést, és lemondanak a bíróság előtti jo gorvoslat jogáról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékig terjedő bírságcsökkentésben részesülhetnek majd. Továbbá a viszonteladási árrögzítést tartalmazó úgynevezett vertikális - azaz nem versenytársak közötti - megállapodásokra is benyújthatnak a vá llalkozások akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést eredményező engedékenységi kérelmet. Ezzel együtt az ilyen korlátozások
