Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2122 Összefoglalva elmondható, hogy az irányelv a belső piac megfelelő működése, a jogbiztonság fokozása, valamint a vállalkozásokra és a fogyasztókra vonatkozó kiegyenlítettebb versenyfeltételek biztosítása érdekében tett rendkívül fontos lépésnek tekinthető, amely meghatározza az annak bi ztosításához szükséges szabályokat, hogy a versenyjogi jogsértés következtében kárt szenvedett személyek a jogsértővel szemben hatékonyan érvényesíthessék az elszenvedett kár teljes megtérítésére vonatkozó jogukat. Az irányelv megalkotása során kettős cél fogalmazódott meg, egyrészt a versenyjog közjogi - tehát a versenyhatóságok által történő - és magánjogi érvényesítése közötti kölcsönhatás optimalizálása, másrészt annak biztosítása, hogy az uniós versenyjogi szabályok megszegésének sértettjei teljes körű kártérítéshez juthassanak az elszenvedett károkért. Az európai szintű szabályozás szükségességét követően szeretnék néhány mondatban arra is kitérni, hogy az irányelv átültetése hogyan illeszkedik a magyar jogrendszerbe. Ahogyan arra korábban már utaltam, az Alaptörvényünk M) cikke szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait. Ezen Alaptörvényben foglalt kötelezettség gyakorlati megvalósulását bi ztosítja, ezt az alapelvet erősíti az, hogy egyes tisztességtelen piaci magatartásokat követően nemcsak a versenyhatósági eljárás által kerül a tisztességes verseny és ezáltal a piaci egyensúly helyreállításra, hanem a tisztességtelen magatartás folytán ká rt szenvedett személyek is könnyebben megfelelő kompenzációhoz juthatnak. A törvényjavaslat részét képező átültetésre került irányelv az e cél eléréséhez szükséges feltételeket biztosítja, valamint elősegíti, hogy az erőfölénnyel való visszaélés és a verse nykorlátozó megállapodások, összehangolt magatartások folytán bekövetkezett piaci torzulás negatív következményei könnyebben korrigálhatóvá váljanak. Kérem, engedjék meg, hogy most röviden bemutassam a törvényjavaslatnak a versenyjogi jogsértésekhez kapcso lódó kártérítési keresetekre irányadó legfontosabb rendelkezéseit, amelyek többsége a versenyjogi kártérítési irányelv átültetését szolgálja. A törvényjavaslat hatékony védelmet kíván biztosítani a károsultak számára annak érdekében, hogy minél eredményese bben tudjanak fellépni azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek jogellenes tevékenységük folytán nekik kárt okoztak. Az irányelvvel összhangban igen széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét a törvényjavaslat, mivel a szabályozás szeri nt mindenkit megillet a kártérítéshez való jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az akár közvetlen vevő, akár közvetett vevő, azaz olyan személy, aki nem közvetlenül a jogsértőtől, hanem annak közvetlen vevőjétől vagy egy későbbi vevőtő l vásárolta meg a jogsértéssel érintett árut. Megerősítésre került továbbá, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. Köztudott, hogy a kártérítési keresetek indításának kardinális eleme a bizonyítékhoz való hozzáférés, ahogyan az is, hogy a v ersenyjogi kártérítési pereket információs aszimmetria jellemzi, ugyanis a kártérítési igény megalapozottságának igazolásához szükséges bizonyítékok gyakran kizárólag az ellenérdekű fél vagy harmadik felek birtokában vannak, és e bizonyítékokat a felperes nem ismerheti meg kellő mértékben, vagy nem fér hozzájuk. A felperesek igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi a bíróságok számára, hogy a saját szigorú felügyeletük mellett, a felperes kérelmére elrendeljék meghatáro zott bizonyítékoknak akár az alperes, akár harmadik felek, többek között hatóságok általi feltárásra kötelezését. Mindez lehetővé teszi a felperesek számára igényük fennállásának valószínűsítését, valamint a kártérítés tényleges elérését. Az egyenlő esélye k biztosítása érdekében ugyanakkor ezt a lehetőséget a kártérítési keresetek alperesei számára is biztosítja a javaslat. Itt ismételten szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat a versenyjogi jogsértésekkel kapcsolatos kártérítési igények érvényesítését o ly módon kívánja megkönnyíteni, hogy eközben a versenyjog közjogi érvényesítése - a jogsértések versenyhatóságok általi feltárása és szankcionálása - se szenvedjen csorbát.