Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 10. csütörtök (185. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2121 A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törv ény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat elfogadása alapvetően két célt szolgál. Egyrészt a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rend elkezéseinek megsértésén alapuló kártérítési keresetekre irányadó szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv átültetését, másrészt az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése érdekében a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvé nynek a vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályainak módosítását a bürokráciacsökkentés jegyében. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a versenytörvény egyes előírásainak a fenti szabályozáshoz kapcsolódó, azokat kiegészítő kisebb módosításait. A továbbiakban először a törvényjavaslatnak a versenyjogi jogsértésekhez kapcsolódó kártérítési keresetekre vonatkozó szabályozási rendszerének alapvető rendelkezéseit kívánom ismertetni. E körben elsőként fontosnak tartom annak szemléltetését, hogy mit is é rtünk versenyjogi jogsértés alatt, és miért vált szükségessé az említett kártérítési keresetek kapcsán egységes európai szintű szabályozás kidolgozása. A legjelentősebb versenyjogi jogsértés a versenykorlátozó megállapodásban történő részvétel, ismertebb n evén kartellezés. Ez utóbbi különösen súlyos, az államháztartást és így közvetetten a magyar embereket leginkább megkárosító formája a közbeszerzési eljárásokban történő versenykorlátozó megállapodások megkötése. De idetartoznak természetesen az ugyanilyen kartellnek minősülő piacfelosztást vagy árrögzítést célzó kartellek is. A versenyjogi jogsértésekhez kapcsolódó kártérítési keresetek egységes európai szintű szabályozása több szempontból is indokolt volt. Bár a közjogi jogérvényesítés, vagyis a versenyha tóságok eljárása meghatározó szerepet tölt be a versenyjogi jogalkalmazás során, fontos kiemelni, hogy az uniós versenyjogi rendelkezéseknek közvetlen hatálya van a magánjogi jogalanyok közötti jogviszonyokban az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorl ata eredményeként. Ez azt jelenti, hogy ezek a rendelkezések olyan jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek az érintett személyek számára, amely jogokat ők maguk is jogosultak a nemzeti bíróságaik előtt érvényesíteni, a nemzeti bíróságoknak pedig biztos ítaniuk kell ezek érvényesülését. A nemzeti bíróságok tehát lényeges szerepet játszanak a versenyjogi szabályok alkalmazása terén például azáltal, hogy kártérítést ítélnek meg a versenyjogi jogsértések sértettjei számára. Azonban az uniós és a nemzeti vers enyjogi jogsértéseken alapuló kártérítési keresetekre vonatkozó tagállami szabályok között korábban jelentős különbségek mutatkoztak. E különbségek egyrészt bizonytalanságot eredményeztek azzal kapcsolatban, hogy a károsult felek milyen feltételekkel gyako rolhatták kártérítéshez való jogukat, másrészt befolyásolták e jog érdemi érvényesülését is. Mivel a károsult felek gyakran a letelepedésük helye szerinti tagállamot választották kártérítési igényük érvényesítésének fórumaként, a nemzeti szabályok közötti eltérések egyenlőtlen feltételekhez vezettek a kártérítési keresetek vonatkozásában. Amellett, hogy a kártérítéshez való uniós jog érvényesítése terén jelentkező eltérések versenyelőnyt biztosíthattak egyes olyan vállalkozások számára, amelyek megsértették az uniós és a tagállami versenyszabályokat, visszatarthattak a letelepedéshez, valamint az áruk értékesítéséhez és szolgáltatások nyújtásához való jog azon tagállamokban történő gyakorlásától is, amelyekben a kártérítésekhez való jog hatékonyabban érvénye síthető. Mivel a tagállamokban alkalmazandó felelősségi rendszerek közötti különbségek hátrányosan befolyásolták a versenyt és a belső piac megfelelő működését is, szükségessé vált egy egységes, európai szintű szabályozás megalkotása. Az Európai Unió 2014 novemberében fogadta el a 2014/104/EU irányelvet, amelyet megelőzően nem került sor uniós szintű harmonizálásra, csak az Európai Unió Bíróságának esetjoga biztosított iránymutatást a versenyjogi jogsértésekből eredő kártérítési igények érvényesítése tekint etében. Az irányelv elfogadásával ez a helyzet megváltozott, mivel az abban foglalt rendelkezések a lehető legteljesebb módon határozzák meg a versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési perekben figyelembe veendő szabályokat.
