Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2002 Tisztelt Or szággyűlés! Soron következik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/12730. s zámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Czerván György úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi ál lamtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010 óta számos intézkedést tett annak érdekében, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tisztességes megélhetést biztosító mezőga zdasági tevékenység maradjon. Széles körű támogatási lehetőség biztosítása mellett az adminisztratív terhek csökkentésével teremtett a kormány kedvezőbb gazdasági környezetet az ágazatban dolgozók számára. Ez a munka még nem fejeződött be, de a biztos alap jait sikerült lefektetnünk. A hegyközségi rendszer átalakítása jól látható változásokat hozott, míg a jövedéki szabályozás átalakításának előnyeit a borászok a jövő évben fogják érzékelni. Az ágazat jövőjérő l alkotott legfontosabb termelői vélemény, hogy a szőlőtermelők hajlandóke szőlőt telepíteni, a borászok pincét felújítani, új gépeket vásárolni. A telepítésre, pincefelújításra biztosított támogatások felhasználása azt mutatja, hogy az ágazatban dolgozók eredményes jövőt remélnek, bíznak az ágazat jövőjében. A képviselőtársaim előtt lévő törvényjavaslat is ennek a folyamatnak egy újabb állomása. A Földművelésügyi Minisztérium a borászokat képviselő szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel rendszeresen konzultál annak érdekében, hogy az ágazat mindennapi ügyeinek intézését a jogszabályi környezet elősegíthesse. A törvényjavaslatban ezért a szőlészeket, borászokat érintő mindennapi kérdésekkel kapcsolatos szabályozási javaslatok vannak. A törvényjavaslat ban szereplő első módosítás az ültetvénytelepítésekkel függ össze. Egy mezőgazdasági terület hasznosítását évtizedekre meghatározzák az ültetvények. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat, hogy egy szőlőtermesztésre alkalmas terület vonatkozásában az ott tevé kenykedő szőlőtermelők határozhassák meg, hogy a szőlőtelepítésen kívül milyen ültetvény telepítése engedélyezhető a már meglévő szőlőültetvények fennmaradása érdekében. A törvénymódosítás nem új szabályt tartalmaz, csak lehetővé teszi, hogy erre a hegyköz ségi tagoknak meghatározó beleszólása lehessen. A hatályos szabályozás erre vonatkozóan nem tartalmazott pontos rendelkezéseket, amely a jogszabályok alkalmazásában eredményezett nehézségeket. A pontosítás egyértelműsíti, hogy a hegybíró a hegyközség dönté sének megfelelően adja ki az adott földterületre vonatkozó hozzájáruló vagy elutasító határozatát. A törvényjavaslat szőlőültetvényekkel kapcsolatos másik módosítása, hogy a vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése érdekében el törli a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget. A módosítás alapján a borszőlőültetvény kivágásához nem kell előzetes hegybírói engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon belül kell bejelente ni a hegybírónak. (10.20) A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi. A telepítések ellenőrzését a módosítás alapján a hegybíró ellenőrzi (sic!), illetve szólítja fel a telepítőt telepítési engedélye módosít ására, ha a telepítés az engedélytől eltérően történik. Az utóbbi években a szőlőültetvényekben olyan károsítók jelentek meg, amelyek komoly terméskiesést is eredményezhetnek, ugyanakkor a károsítók terjedésének megállítása egyelőre csak megelőzéssel bizto sítható. A növényvédelmet helyesen alkalmazó, lelkiismeretes gazdák védelmében szükséges a nem művelt ültetvények kezelésére hatékonyabb eszközöket találni. A jogszabályokban előírt művelési kötelezettség elmulasztása veszélyezteti a szomszédos ültetvények et, és jelentős károkat okozhat a termőültetvényekben, ezért a törvényjavaslat a hatályos
