Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 9. szerda (184. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2003 előírásokat a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében módosítja, és nemcsak a növényegészségügyi szempontból veszélyes zárlati károsítók jelenléte esetén teszi lehetővé a kivágás elrendelését. A módosítás alapján gyors, hatékony és egyszerű eljárás alapján kényszeríthető ki a művelés vagy számolható fel a környező ültetvényekre veszélyt jelentő, tájat csúfító, műveletlen ültetvény. A hegybíró felszólításától számított 60 napon belül intézkednie kell az ültetvény tulajdonosának a művelés megkezdéséről. A hegybíró a bírság és a kivágás törvényi lehetőségét a felszólítást követően sem művelt ültetvények esetében alkalmazhatja. Tisztelt Országgyűlés! Korábban már említettem, hogy a jövedéki szabályozás változása jelentős könnyítést fog eredményezni a legtöbb bortermelőnek 2017től. A termelők többsége kikerül a jövedéki kötelezettségek döntő többsége alól, így nem kell az egyszerűsített adóraktári kötelezettségekkel tovább fog lalkozniuk. A bortörvény módosítása ehhez kapcsolódóan a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának szabályozása érdekében módosítja a felhatalmazó rendelkezéseket, hogy az adminisztrációcsökkentést a törvényi szabályozást követően a ren deletek szintjén is folytathassa a Földművelésügyi Minisztérium. A felhatalmazó rendelkezések ezenkívül lehetőséget adnak a földművelésügyi miniszternek arra, hogy a borversenyekre vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. Ez a rendelkezés a borok i ránti fogyasztói bizalom további erősítését szolgálja. A benyújtott törvényjavaslat a bortörvény módosítása mellett a hegyközségi törvény javítását is szolgálja. Ennek egyik pontja, hogy az ágazat legfontosabb szakmai szervezetének, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának működését megerősítsük. A törvényjavaslat ezért pontosítja a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának feltételeit. A tervezet alapján a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen szá rmazási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek. A hatályos szabályozás alapján a származási bizonyítvány kiadásakor ezt a hegybíró nem ellenőrizhette. A törvényjavaslat a hegybírói tisztség betöl tésére vonatkozó eljárásban nagyobb mozgásteret biztosít a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának. Ez alapján a pályázatra a hegyközség választmánya tesz javaslatot, de azt a Nemzeti Tanács főtitkára írja ki. A pályázatokat értékelő választmányi ülésen a főtitkár tanácskozási joggal részt vehet. Ezzel a főtitkár véleményezési, javaslattevő jogosítványai bővülnek a hegybírók személyének kiválasztása során. A szőlőtermelők érdekeinek védelme, valamint a gazdaságos üzemméret elérésének elősegítése érdekében van szükség a hegyközségi törvény egy sarkalatos pontjának módosítására. A módosítás igényét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jelezte a földművelésügyi tárca felé az elővásárlási, előhaszonbérleti ügyek rendezetlensége miatt. A módosítás a jogalkalmazási gy akorlat elősegítése érdekében szabályozza a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jog gyakorlását. Jelenleg ebben a kérdésben több vita i s van, mivel az erre vonatkozó szabályozás több értelmezést is megenged a jogérvényesítés során. A törvényjavaslat meghatározza, hogy a jog gyakorlása csak az elővásárlási joggal vagy előhaszonbérleti joggal érintett föld fekvése szerint illetékes hegyközs égben vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező hegyközségi tagot illeti meg. A törvényjavaslat alapján a hegyközségi tagok az államot és a földet használó földművest követően minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően tudják elővásárlási, előhaszonbérleti jogukat érvényesíteni a borszőlőtermőhelyi kataszterben nyilvántartott földek eladása, haszonbérbe adása esetén. Ha a megvásárolni vagy bérelni kívánt területen nem szőlő van, de a vásárlás vagy bérlet célja szőlőültetvény telepítése, akkor az államot és a földműves tulajdonostársat követően és minden más, elővásárlásra jogosultat megelőzően tudja érvényesíteni jogát a hegyközségi tag. Földbérlet esetén a hegyközségi tag a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően élhet előhaszonbérleti jogával.