Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1958 internetes kereskedő, és nem engedi visszaküldetni a maga részére a fogyasztó részéről a megvásár olt árut, illetve nem kapják vissza ezek után a befizetett összegüket sem. Ezt is szankcionálni kell, és erről is szólnak részben a törvény bizonyos passzusai. Az ekereskedelmi tevékenységet folytató cégek vonatkozásában előforduló tipikus jogsértések a b ékéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek gyakorlati tapasztalata alapján történik. (Sic!) A törvényjavaslat részletes tartalmában az első, amit módosítunk, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amelynek módo sítása során az egyik legfontosabb tétel a feketelista létrehozása azon cégek számára, akik az internetes kereskedelemben szabálytalanságot követnek el, a második figyelmeztetés után sem változtatnak tevékenységükön. A módosítás további célja az is, hogy a bírság mértékében egy jelentősebb ugrást is előír a törvény, amit szintén a magunk részéről tudunk támogatni, hiszen a kkvk vonatkozásában a bírság összege továbbra is a nettó árbevételnek az 5 százalékáig fog terjedni, a számviteli törvény hatálya alá n em tartozó vállalkozás esetén pedig 5 millió forintig terjedhet. Ez szintén fontos az ekereskedelmi partnerek egymással kapcsolatos viszonyában. A jelenleg hatályos előírások alapján a multicégek már az első alkalommal is bírságolhatók. Ennek én, mondjuk, a magam részéről kíváncsi lennék a hatékonyságára, mert erről nem kaptam a mai napig információt, hiszen a bírság alsó határa mindössze 15 ezer forint volt. Ezen túl a törvénymódosításról az elektronikus hírközlést érintően a módosított törvények alapján a következőket szeretném még elmondani. A felülvizsgálat célja a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése is, a tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének gyorsítása, a kapcsolódó hatósági eljárások hatékonyabbá tétele. Más háló zatos közművek elhelyezésére vonatkozó szabályozást alapul véve a tervezet pontosítja az építésre felhasználható ingatlanok sorrendjét, erre elsődlegesen közterületen kerülhet sor, a közterület tulajdonosának tűrési kötelezettsége van. És miután közterület ről van szó, ez általában önkormányzati és esetleg állami tulajdonú közterület lehet. A hatósági szolgalomalapításra vonatkozó rendelkezések is pontosításra, valamint egyszerűsítésre kerülnek. Más hálózatos közművek üzemeltetőivel vagy az építtetőtől elté rő hírközlési szolgáltatóval való együttműködés elősegítése, meglévő fizikai infrastruktúra széles sávú fejlesztésekhez való felhasználása érdekében kiegészítésre kerülnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által lefolytatott úgynevezett jogvitás eljár ás szabályai szerint. A módosítások az eljárásokat kiszámíthatóbbá teszik, megakadályozzák a rosszhiszemű, időhúzási célú eljárás kezdeményezését, amire mindig van példa. Nagyon fontos, hogy a „Digitális nemzet” fejlesztési programmal elfogadott kormányzat i célkitűzés szerint 2018 év végére az ország valamennyi háztartásában elérhetővé kell válnia és fog válni a széles sávú internetkapcsolat. Ennek érdekében a piacon jelen lévő elektronikus hírközlési szolgáltatók részben önerőből, részben pedig európai uni ós forrásból - a GINOP forrásaiból , valamint költségvetési hazai forrásból valósítanak meg összesen mintegy - államtitkár úr említette már - 50 ezer kilométer hosszan vezetékes hálózatfejlesztést. Magyarország úthálózata, azt hiszem, ennek a felét éri cs ak el, tehát egy óriási léptékű fejlesztésről van szó. Igaz, ebben nagyjából 10 ezer kilométeren kell teljesen új vezetéket fektetni, valamint várhatóan a fejlesztések jelentős részét teszi ki a meglévő optikai szálakra létesíthető használati jog beruházás ként való elszámolása. A törvényjavaslat elsődleges célja a „Digitális nemzet” fejlesztési program keretében végrehajtott, a széles sávú hálózatok építésére vonatkozó jogi akadálymentesítést célzó szabályozás felülvizsgálata, továbbfejlesztése. Amit itt sz eretnék kiemelni a határidők esetében: a jogvitás esetekben a partnerek, mondjuk, a határidőket nem tudták betartani egymással szemben, az egyeztetéseket nem tudták lefolytatni kellő határidőben, akkor a hatóság bírságolhat anélkül is, hogy a felek rosszhi szemű magatartása esetleg késlelteti a fejlesztést, és a bírósági eljárás nem lesz halasztó hatályú a fejlesztés végrehajtásában. A
