Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 8. kedd (183. szám) - Az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1959 kártérítés mértékében lehet majd közöttük megegyezésre jutni a későbbiekben, de a fejlesztést magát nem fogja tudni befolyás olni. Itt szeretném megemlíteni, hogy miután közcélú fejlesztésekről van szó és a digitális gazdaság fejlesztése, fejlődése az ország gazdaságának egyik hajtómotorja is lehet egyben, ezért fontos, hogy az egyéni célokat akár mint állampolgár, akár mint önk ormányzat vagy bármilyen állami szerv egyéni céljait - ha véletlenül ilyen létezne - felül kell írni, hiszen az ország érdeke ez ügyben felülírja az egyéni érdeket. Nagyon fontos, hogy a közterületre tűrési kötelezettséget ír elő, ahogy már mondottam, az ú j szabályozás. A közterületeken belül a közúti, vasúti terület igénybevételénél a felek megállapodására 45 napot ír elő a javaslat. Eddig ezt nem szabályozta a törvény, így viszont kalkulálhatóbb lesz a tulajdonosi hozzájárulások beszerzése. Fontos, hogy a z önkormányzati és magántulajdon esetén a tulajdonosi megállapodás megkötésére most már 30 napot ír elő az új előterjesztés. Ez továbbá rendezi az egyéb állami tulajdonú ingatlanok kérdését is, igénybevételi lehetőségét is az önkormányzati és magántulajdon nal egyezően, hasonló eljárással. (19.10) Meglévő fizikai infrastruktúra felhasználása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - a más közműveknél meglévő hatósági határozattal alapított vezetékjoghoz hasonlóan - a felek megállapodásának megkísérlése nélkül is létrehozhat szolgalmat vagy más használati jogot az érintett ingatlanon. Ez főként a kis- vagy középfeszültségű villamos infrastruktúra felhasználása esetén jelenthet egyszerűsítést, gyorsítást, illetve azt, hogy kevesebb ingatlantulajdonost sér tünk meg azzal, hogy a területén fejlesztést hajtunk végre. A magunk részéről ez is feltétlenül támogatható és támogatott. A tervezet az eddigieknél részletesebben szabályozza a kártalanítás módját és mértékének megállapítását, de erről már részben beszélt em. A tervezet szerint nem járna kártalanítás közterületek igénybevétele esetén, azt hiszem, ez érthető is, hisz nem hiszem, hogy állami fejlesztés, a közösségi tulajdonon való fejlesztések költségeit az államnak önmaga felé és az önkormányzatok felé kárta lanítással kellene még emelni, és emelni ezzel mindannyiunk kiadásait. A tervezet tartalmazza a nemzeti médiahatóság által lefolytatható jogvitás eljárások - különösen a széles sávú hálózatok kiépítésével kapcsolatos jogvitás eljárások - gyorsítására vonat kozó szabályokat, valamint a jogvitás eljárásban érintett felek egymás közti, jogvitás eljárást megelőző, kölcsönös együttműködésének az elősegítését szolgáló anyagi és eljárásjogi szabályokat. Ezen túl az elektronikus hírközlési törvény módosítására az el ektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014. február 26ai európai parlamenti és tanácsi irányelv és a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló ’95. évi 5. e urópai közösségi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, rendeletek, irányelvek átültetéséhez szükséges törvényi szintű szabályok miatt is szükségünk van. Az ingatlannyilvántartásról szóló ’97. évi CXLI. törvény módosítását egy jogértelmezési bizonytal anság tisztázása indokolja. A törvény keretében eddig az volt, hogy az ingatlannyilvántartásról szóló törvény 12. §a alapján jelenleg önálló ingatlanként kellene nyilvántartani a földrészletet és a rajta lévő bármilyen típusú építményt, amennyiben a kettő tulajdonjoga elválik. Az építmény fogalmát így a törvény nem határozza meg, hanem azt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tartalmazza, és ebbe beletartoznak a nyomvonalas építményfajták is. Ezen rendelkezésekből adódik az a jogér telmezés, hogy a hírközlővezetékek és más nyomvonalas építmények ingatlannak minősülnek, azonban jelenleg sem az elektronikus hírközlővezetékeknél, sem más hálózatos közműveknél nincs olyan gyakorlat és szakpolitikai szándék, hogy azokat önálló ingatlankén t jegyezzék be az ingatlannyilvántartásba, és erre egyébként jelenleg az
