Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1777 Ugyanakkor ezúton és ismételten szeretnénk köszönetünket kifejezni azért, hogy a 2015. évi központi költségvetési törvényhez benyújtott törvénymódosító javaslatunkat - amellyel a korábban kevesebb mint 4 milliárd forint támogatás több mint 50 százalékkal, kereken 2 milliárd forinttal megemelésre került - a magyar parlament egyhangúlag elfogadta. A Magyarországon élő 13 nemzetiség nevében ezúton is köszönjük szépen. Ezzel a 2015. évi központi költségvetési törvény egyértelmű áttörést, érdemi, pozitív elmozdulást jelentett, indított el a Magyarországon élő nemzetiségek lehetőségeiben, életében, új fejezetet nyitott a magyarországi nemzetiségek és a magyar politika kapcsolatában. (18 .50) Amíg a megelőző évek, sőt, évtizedek központi költségvetéseihez, azok előkészítéséhez és elfogadásához szinte semmi közünk nem volt, ezzel szemben a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetre vonatkozó módosító javaslatunkat önállóan á llíthattuk össze, egyeztethettük végig a szaktárcákkal és a frakciókkal, annak végösszegére vonatkozó politikai döntésnél a véleményünket érdemben figyelembe vették, sőt a végösszeg ismeretében, azon belül az egyes nemzetiségi területek prioritásait, a rés zösszegek nagyságát és belső arányait mi magunk, a Magyarországon élő nemzetiségek döntöttük el. Először fordult elő az elmúlt 25 év során, hogy a magyar parlament elé úgy került döntésre a központi költségvetési törvényjavaslat és annak módosításai, hogy abban a Magyarországon élő nemzetiségeket meghatározóan érintő részeiről nem nélkülünk és a fejünk felett döntöttek, hanem a Magyarországon élő nemzetiségek véleményét érdemben meghallgatták és figyelembe is vették. Mindezek alapján a Magyarországi nemzeti ségek bizottsága nevében javasoljuk a tisztelt Háznak a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló T/12284. számú törvényjavaslat jóváhagyását, illetve elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Mega dom a szót Józsa István képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvé nyjavaslatot az MSZP nem tudja támogatni, elfogadását nem javasolja, mert a kormány saját maga dicséretét tartja első számú feladatának ebben a törvénytervezetben. Még elvileg a módosító indítványokról szóló 20 perces többségi véleményben Szűcs doktor, aki sajnos már nincs jelen a teremben, tehát nem tudja az elismerésemet fogadni, szintén a kormány fényezését helyezte előtérbe, ezt tartotta legfontosabb feladatának. (Dr. Vas Imre: Jogos volt a fényezés!) De közben az az alapvető probléma, hogy egy költségv etésnek legalább a parlament előtt átláthatónak kell lenni, konzekvensnek kell lennie, az előző év hasonló adataival összevethetőnek kell lennie, e tekintetben azonban a költségvetés átláthatósága az Európai Unióban és az OECDben is sajnos az egyik legros szabb értékeléssel bír Magyarország esetében. A 2015. évi költségvetés konzekvensen tükrözte az Orbánkormány megszorító gazdaságpolitikáját, hiszen kizárólag az európai uniós forrásoknak köszönhetően tudott nőni a gazdaság. Azt nem mondták el a többségi o ldal előadói, hogy 2015ben a GDP 6 százalékának megfelelő EUs pénz érkezett az országba. Ebből sikerült önöknek produkálni 33,1 százalék strukturálisan nem túl kedvező gazdasági növekedést. Nem biztos, hogy erre olyan nagyon büszkének kell lenni, mint a hogy azokra a megszorításokra sem, amiket kifejtettek. Az tapasztalható 2015ben is, hogy az állam egyre jobban rátelepült a gazdaságra, olyan ágazatokra szerzett érdekeltséget, amelyeknek sem a gazdaságossága, sem az indokoltsága nincs meg, nem indokolhat ó. Ugyanakkor alapvető feladata lenne az államnak a jóléti kiadások biztosítása,
